Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. A csatlakozóknak csak ellenőrző és kisegítő hatáskörük van, melynek érvényesítése czéljából az ügy iratait megtekinthetik és indítványokat tehetnek. A minősítés és a büntetés kiszabása tekintetében azonban nincs joguk indítványtevésre. A csatlakozás folytán sem a vádiratok, sem a vádneszédek száma nem szaporítható. A bíróság határozatait csak a magánvádlóval közli, külön idézést a csatlakozók csak a főtárgyalásra kapnak. A bíróság a csatlakozókat az eljárás minden szakában közös meghatalmazott választására utasíthatja. Ha a magánvádló a főtárgyalás előtt ejtette el a vádat, a csatlakozók a 42. §. szabályai szerint és jogkövetkezményei mellett szólítandók fel a vád képviseletének átvételére. Hogy melyikök fogja a vádat képviselni, arra nézve a 44. §. rendelkezései irányadók. 46. §. Az által, hogy a vád képviseletét más vádló vette át, illetőleg, hogy csatlakozó lépett fel, az előbb teljesített birói cselekményeknek és a korábban eljárt vádló indítványainak és nyilatkozatainak hatálya nem változik. A magánvádló, illetőleg a csatlakozók a korábban hozott birói határozatokat, a mennyiben azok ellen felebbezésre vagy felfolyamodásra joguk van, csak az alatt a határidő alatt támadhatják meg perorvoslattal, a mely az előbb eljárt, vádlónak nyitva állana. A perorvoslatok használásának joga mindegyik csatlakozót önállóan megilleti, tekintet nélkül arra, hogy a korábbi eljárás folyamán közös meghatalmazott által volt-e képviselve, vagy nem. Minden határozat, mely a terheltre nézve kedvező, valamennyi vádlóval és csatlakozóval szemben hatályos. 47. §. A 41. és 42. §-ok eseteiben a sértett helyett, ki 16-ik életévét be nem töltötte, vagy a ki az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-ának a), b), d) vagy e) pontja alapján gondnokság alatt van, kizárólag törvényes képviselője; a 16-ik életévét betöltött kiskorú helyett, valamint a vagyon ellen irányzott bűncselekményekre nézve a pazarlás miatt gondnokság alatt levő sértett helyett törvényes képviselője is, végre olyan testületek, társaságok vagy egyesületek helyett, a melyek polgári pereket folytathatnak, azok képviselhetik a magánvádat, a kik az illető jogi személyt magánjogi jogviszonyaiban képviselik. A magánvádló és a csatlakozó ügyvéddél képviseltethetik magukat mindazoknál az eljárási cselekményeknél, a melyekre nem személyes megjelenés kötelezettségével vannak idézve. A bíróság meghagyhatja, hogy a magánvádló, a csatlakozó, vagy közölök egyesek ügyvédet, esetleg a kézbesítések átvételére a bíróság székhelyén lakó megbízottat válaszszanak. A magánvádló vagy a csatlakozó akkor is megjelenhet a bíróság előtt, ha ügyvéd képviseli. 48. §. A magánvádló és a sértett képviselője nem lehet az, a ki a főtárgyalásra tanukép van megidézve, kivéve, ha a 205. és 206. §-ok szerint őt megillető mentességet igénybe veszi. A magánvádlónak és a sértettnek ügyvédje a bűnvádi eljárásban mind szóval, mind írásban az állam nyélvét köteles használni. 49. §. A magánvádló jogai megszűnnek halálával vagy lemondással. Előbbi esetben, ha vagyon ellen elkövetett bűncselekmény forog fenn, a magánvádlo örököse, egyéb bűncselekmény esetében pedig fel- vagy lemenő ágbeli rokona, testvére vagy házastársa az elhalálozástól számított harmincz nap alatt bejelentheti a magánvád fentartását.