Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

38. §. A kir. ügyészségnek joga van a vádat indokolva megváltoztatni. Az ítélethozás czéljából tartott zárt ülés lezdetéig (321. §.), az esküdtbirósági eljárásban az esküdtekhez intézett kérdések megállapításáig (363. §. első bekezdés), járásbíróság előtti eljárásban a tárgyalás befejezéséig (541. §. ötödik bekezdés), ha pedig büntető parancs kibocsátását indítványozta, ennek kiadásáig (532. §.) a kir. ügyészség a vádat indokolva elejtheti. A vádnak az eljárás későbbi szakában való elejtése a biróság határozatát semmi irányban sem korlátozza. Ha azonban az elsőfokú biróság a főtárgyalás vagy a tárgyalás alapján nem hoz ítéletet, illetőleg a kibocsátott büntető parancs kifogás folytán hatályát veszti: a kir. ügyészség visszanyeri jogát a vád elejtésére. Az eljárás megszüntetésének indítványozása a vád elejtésének tekintendő. 39. §. Az állam, a törvényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és a községek rendőri hatóságai és közegei kötelesek a kir. ügyészségnek hivatalos hatáskörében hozzájuk intézett utasításait, illetőleg megkereséseit haladéktalanul és pontosan teljesíteni. Sürgős szükség esetében a kir. ügyészség a fegyveres erő kirendelése végett közvetlen megkeresést tehet. 40. §. A mentelmi jog felfüggesztése végett a megkeresést az illetékes biróság a főügyész útján terjeszti az illető ház vagy bizottság elé. IV. FEJEZET. A magánrádló és a magánfél. 41. §. A sértett, mint főmagánvádló, a kir. ügyészségnek a vád képviseletére való előleges felhívása nélkül, vádat emelhet az 1878. évi V t.-cz. 258. és 259., 261., 327., 332., 418. és 421. §-ai szerint büntetendő vétségek, valamint az 1878. évi V. t.-czikk 301. §-ában meghatározott könnyű testi sértés vétsége, továbbá az 1879. évi XL. t.-czikk 126. és 127. §-aiban, végre az 1895. évi XLI. t.-cz. 8. és 9. §-aiban körülirt kihágások esetében. Mindazáltal, ha az említett vétségek és kihágások esetében a főtárgyalást törvényszék vagy esküdtbíróság tartja, ennek határnapjáról a kir. ügyészség értesítendő. Közérdekből a kir. ügyészség a vád képviseletét a fennebb felsorolt vétségek és kihágások tekintetében is az eljárás egész folyama alatt átveheti. Ez esetben a vádat első sorban a kir. ügyészség képviseli és a magánvádlót csak kisegítő hatáskör illeti. Ennek érvényesítése végett a magánvádló az iratokat megtekintheti, mindazokban az esetekben értesítendő és megidézendő, a melyekben ezt a törvény a kir. ügyészségre nézve rendeli, és indítványokat tehet vádlottnak bűnösül kimondása, az ellene alkalmazandó büntetési tétel tárgyában is, a kiszabandó büntetés mennyisége iránt azonban indítványában nem szabad nyilatkoznia. 42. §. Ha a kir. ügyészség azokban az esetekben, melyekben a vádemelés joga őt illeti, megtagadta a vád képviseletét, a sértett, a 4. §~ban meghatározott esetek kivételével, a kir. ügyészség