Képviselőházi irományok, 1896. I. kötet • 1-33. sz.
Irományszámok - 1896-16. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1894:IV. törvényczikk), az 1895-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról
16. szám. 103 előirányzott 2.000 frtnyi összegen felül a bányászati és kohászati kiállítási csarnok építési költségeihez való hozzájárulásképen utalványozott 7.000 írtból ered. A túlkiadás különben a személyi járandóságoknál elért megtakarításban ellensúlyozást talál. 14. czímhez. A ^Fogyasztási ésitaladók« czímén az adóvisszatéritések és kiviteli jutalmaknál kimutatott túlkiadás onnan ered, hogy egyrészt a múlt évekre a végleges leszámolásból kifolyólag Magyarország terhére pótlólag még mintegy 21.300 frtnyi tartozás állapíttatott meg, másrészt pedig, hogy az 1895. évi előirányzat szerkesztésénél alapul vett 1893. évi eredményeket az 1895. évi eredmények lényegesen meghaladták, minélfogva a teher nagyobbodott. 16. czímhez. A >Bélyeg« dologi kiadásainál a több-kiadás az illető űrlapok nagyobb forgalmából származik s a nagyobb jövedéki bevételek által ellensúlyoztatik. 18. czímhez. A »Fémjelzés« czímén felmerült túlkiadást az a körülmény okozta, hogy a számbavett mennyiségnél jóval több árú került fémjelzős alá, ennélfogva az ellenőrzési díjaknál 10.635 frt I6Y2 krral nagyobb bevétel éretett el, de viszont nagyobb volt az anyagfogyasztás, a befolyt ellenőrzési díjak bizonyos százalékával megállapitott jelmesteri illetmény és »Az egyéb üzemi kiadások« rovaton elszámolt jutalék is. 20. czímhez. A »Dohány-vétel«-nél a túlkiadás onnan ered, hogy a m. kir. dohánygyárak nem lévén képesek különösen az E. és F. szivarok fogyasztását ezen szivarok gyártásával mennyiségileg ellensúlyozni, e szivarokból nagy mennyiséget külföldi dohánygyáraktól kellett beszerezni. ;. A »Dohánygyártás«-ná\ a hiteltúllépés főleg a gyártási költségeknél, a fuvarköltségeknél, az útiköltségeknél és a betegápolási költségeknél mutatkozik. A gyártási költségeknél a túlkiadás nagyobbrészt a gyártás eme'kedése folytán fizetett munkabér-többletből származik. 1895. évben ugyanis 23.492 q pipadohány, 17-6 millió szivar és 82"s millió szivarkával több gyártatott, mint az előző évben. Azonkívül gépek beszerzésére is jelentékeny összeg fordíttatott s a fiumei dohánygyár villamos világítási berendezésének költségei is ezen a rovaton nyertek elszámolást. A fuvarköltségeknél előfordult túlkiadás tulajdonképen a dohányvételt terheli. A török dohányok ugyanis, melyek hajón Fiúméba érkeznek, az ottani dohánygyár által nagyobb mennyiségben a temesvári s óbudai dohánygyárakhoz feldolgozás végett átszállittatnak s ezen továbbszállítás költségei még a dohányvételre esnek; tévedésből azonban a dohánygyártásra vétettek és addig, míg itt túlkiadást előidéznek, a dohányvételnél jelentékeny megtakarítás mutatkozik. Az útiköltségeknél a túlkiadást a zenggi fiókdohánygyár vezetésével megbízott tisztviselőnek fizetett napidíj idézte elő. A betegápolási költségeknél túllépés azért merült fel, mert az 1891: XIV. t.-cz. értelmében fizetendő járulék 43.225 frlnyi tényleges szükségletével szemben csak 20.000 frt lett előirányozva. 21. czímhez. A »Lottójövedék«-né\ a túllépés a »Kifizetendő nyereményeké rovatán mutatkozik s annak tulajdonítandó, hogy a szerencse a játszó feleknek különösen kedvezett. 25. czímh ez. Az »Állami jószágokénál a túlkiadás annak a körülménynek tulajdonítandó, hogy a budai jószágigazgatóság alatt állott budapesti ispánság és számtartóság javadalmazása az 1895. évi előirányzatba felvéve nem lett azon okból, mivel ezek feloszlatása már az 1894. év végével tervbe volt véve. Minthogy azonban a tényleges feloszlatás csak 1895. évi június hó végével következett be, az ezekkel kapcsolatos illetmények az egész éyi hitellel szemben túlkiadást képeznek. 28. czímhez. A »Fémkohászat« czímén bekövetkezett túlkiadás abban találja indokolását, hogy 1. a fémkohók és vegyelemző hivatalok kiállítási költségeinek fedezésére közel
