Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.

Irományszámok - 1892-1202. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminiserium1897. évi állami költségvetése tárgyában

1202. szám m 1. A harmadéves vaskohászok 1895. évi október hóban megtekintették a likéri, diósgyőri, ózdi és nádasdi vasgyárakat. 2. A harmadéves bányászok f. é. április hóban a salgótarjáni kőszénterület érdekesebb telepeit látogatták meg s a lánczczal és kötélpályán való szállítást tanulmányozták. 3. A harmadéves fémkobászoknak f. é. április hóban a körmöczbányai pénzverő- ás kémlőrnűhely lett bemutatva. 4. A másodéves erdészek kirándultak ez évi május hóban a zólyom-brézói vasgyárhoz, hol az ottani fausztatást, a cserpataki alagesövezést, a három vizi gátat, halkölíőt, a szenitést, a moizsisovai kultúrákat, a zőlyom-jánosi gőzfürészt és szenitést, a kicsernai csaposgátat, a schallingvölgyi gátat, a mihálytelki szenitést, az ottani erdősítéseket, köztes használatokat? a nagypergetőt, a jeszenyei Proszredna-völgyben az úsztatást, a kiskapocsi üveggyárat, a beszterczebányai gőzfürészt és gerebet, a badini fokozatos felnyitó vágásokat, a beszterczebányai bútorgyárat és a városi faraktárt tették tanulmány tárgyává. A szokásos nyári nagy gyakorlatok a következő helyeken lettek megtartva: 1. A harmadéves bányászok a marosujvári sóbányákat, az első erdélyi aranybányarészvénytársaság, a muszari aranybánya- és a 12 apostol bánya-részvénytársulatok erdélyi bányáit, a resiczai és aninai bányákat és az ezredévi kiállítást látogatták meg. 2. A harmadéves vaskohászok megtekintették a salgótarjáni, vajdahunyadi, kudsiri, resiczai, aninai vasmüveket, a Ganz-féle gépgyárat és az ezredévi országos kiállítást. 3. A harmadéves fémkohászok tanulmányozták a bazini kénsav- és vasgáliczgyárat, a bécsi főfémjelzőt és pénzverőt, a nusdorfi kénsavgyárat, amitterbergi rézkohókat, a brixleggi ezüstkohót, a leobeni bányászati akadémia gyűjteményeit és a miíleniumi kiállítást. 4. A másodéves bányászok geológiai tanulmányok czéljából bejárták a zsilvölgyi medenczét, a vajdahunyadi vasércztelepeket, a bujturi oeogen kövületeknek lelőhelyeit, a marosujvári sótelepet és végül az ezredévi kiállítást tekintették meg. 5. A harmadéves erdészek megtekintették a pozsonyi dunaszigeti sarj- és középerdőt, a beerdősitéseket mezőgazdasági köztes használatokkal, a malaczkai erdei vasutat, a burszentgyörgyi és székelyfalvi futóhomokkötéseket, a jakabfalvi pagonyban 1.000 kat. holdra terjedő futóhomokterületnek beerdősitéséf, a malaczkai gőzfűrészt, a Rajka község határában lévő erdősítéseket, a Kis-Duna mentén lévő uradalmi és magánerdőket, nevezetesen a »Hanswald«, »Uferwald« és a »Sovar« erdei fekete- és luczfenyő-, akácz-, tölgy- és kőrisültetéseket és a csemetekerteket, Magyar-Ovár város »Nagy- és Kis-Marktan« nevű erdejét, a magyaróvári gazdasági akadémia berendezéseit, Mosonyban a Kühne-féle gépgyárat, az uradalmi tehenészetet, a sopronvárosi erdőket és az ezredévi kiállítást Bányaiskolák. A blnyaiskolák czélja és feladata a bányászati és kohászati felvigyázói teendők végzésére szakképzett altiszteket, még pedig a fém-, kőszén-, vas- és sóbányaüzem számára bányászati, a fémkohő és vasgyári üzem számára kohászati szakegyéneket nevelni. A bányaiskolákon három évi tanfolyam van, u. m.: í. előkészítő tanfolyam, 2. közös tanfolyam, 3. elkülönített szaktanfolyam, a) a bányászok és b) a kohászok számára. A bányaiskolákba különösen tehetségesebb fiatal munkások vétetnek fel, kik egyrészt legalább oly nevelésben részesültek, a minőt egy jól szervezett elemi iskolában nyerhetni és KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXXVII. KÖTET. §