Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.
Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai
266 1211. szára. taitott zárülésen, hogy: »minden részletes számítástól eltekintve, egyedül az adatok általános tekintetbe vételével hozatik javaslatba a meglevő állapotnak további 10 évre való fentartása«. Ezen nyilatkozat a jövőre nézve való praejudikálás nélkül tétetett és semmi esetre sem lehet mérvadó a jelenlegi tárgyalásoknál. Minél mélyebben merül az ember a két állam háztartásának részleteibe, annál jogosabbnak és alaposabbnak tűnik fel a jelenlegitől eltérő módon való kiegyenlítésre irányuló követelés. Az osztrák küldöttség, a jogosság és méltányosság érzetétől áthatva, midőn kijelenti, hogy távol van attól, hogy a magyar korona országaitól áldozatokat követeljen, vagy olyan terheket akarjon reájok hárítani, melyek képességüket meghaladják, egyszersmind sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy a tisztelt magyar regnikoláris küldöttség a jogosság és méltányosság általa is elismert elvének eleget vél tenni az által, hogy daczára a megváltozott viszonyoknak, egy teljesen tarthatatlan alaphoz ragaszkodik. S ha a tisztelt magyar országos küldöttség hangsúlyozza, hogy »az ország teherviselési képességét meghaladó áldozatokat elvállalni tiltja nemcsak az önmaga, hanem a monarchia iránti kötelessége is, a monarchiának csakis egy magában erős Magyarország szolgálhatván biztos támaszul.«, úgy az osztrák küldöttség is azon helyzetben van, hogy követeléseit ugyanazon érvekkel igazolhatja, mert a birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományok is csakis úgy szolgálhatnak biztos támaszul a monarchiának, ha magokban erősek és kelleténél inkább megterhelve nincsenek. Az osztrák tartományok az összmonarchia fentartására mindig igen nagy áldozatokat hoztak, melyek a magyar korona országainak is javára váltak, s ha Magyarország, bizonyára jogosult büszkeséggel, állami fennállásának ezredéves ünnepét üli, ehhez nem csekély mérvben járult hozzá Ausztria is pénzzel és vérrel. • Bécsben, 1896. évi május hó 28-án. Ezen izenet tartalma részletesen megvitattatván, a bizottság egyhangúlag abban állapodik meg, hogy az első magyar izenetben felhozott érvek és adatok ezen osztrák visszaizenet által egyáltalában nem lévén megrendítve vagy megczáfolva, a magyar országos bizottság első izenetében elfoglalt álláspontjához ragaszkodik; az ezen álláspontot igazoló válasz szerkesztésével Falk Miksa előadó bizatik meg. Minthogy azonban az országgyűlési szünidő néhány nap múlva bekövetkezik, a bizottság azt határozza, hogy csakis ezen szünidő leteltével fog ismét ülést tartani, melyben előadó újabb munkálatát, elő fogja terjeszteni. Falk, Miksa s. k Széli Kálmán &. k. a magyar országos bizottság előadója. a miujijnr országos biwttsqg elnöke.
