Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.

Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai

258 1211. szám. dandó probléma nem volna igen kicsinyes ahhoz, hogy komoly vizsgálódási tárgyul szolgáljon. Számítsuk ki talán garasról-garasra, hogy a fizetésekre, szolgálati pótlékokra, szálláspénzekre, zsoldra, kenyérre és takarmányra költött összegből mennyi adatik ki Ausztriában és mennyi Magyarországon, hogy mennyire mennek a ruházatra, fegyverzetre stb. itt és túlnan kiadott költségek, hogy mily százalékos arányban oszolnak meg az állások a külügyi hivatalnál az osztrák és magyar állampolgárok között, hogy mennyire rúg azon összeg, melyet a külföldi hatalmak képviseletei forgalomba hoznak, hogy azután megállapíthassuk, hogy a két államterület közül melyik húz nagyobb anyagi hasznot az államjogi kapcsolatból ? Tagadhatatlan különben, hogy egy Ausztriára nézve még oly kedvező eredmény sem volna képes a hozzájárulási arány megállapítását számbavehetően befolyásolni Szem előtt tartandó az is, hogy tetemes része azon költségeknek, melyek a Lajtán innen a hadsereg élelmezésére fordíttatnak, a magyar földmívelés és állattenyésztés produktumaira esik. Egy nem rég megjelent, az Ausztria és Magyarország közötti árúforgalmat tárgyazó statisztika a számadatokból azon határozott következtetést vonja, »hogy Magyarország most sokkal inkább tekinthető Ausztria kenyér- és husszállitójának, mint valaha«, mert a külföldi gabona- és marhabehozatal a vámrendszabályok folytán tetemesen csökkent. A tisztelt magyar országos küldöttség az osztrák küldöttségnek arra irányuló javaslatait, hogy a hozzájárulási arány kiszámítására egy megbízható alap állapittassék meg, határozottan visszautasítja és az elv helyességének és czélszerűségének tárgyalásába bocsátkozni nem akar, főleg azon indokból, hogy ez, mint mondja, az 1867. évi kiegyezési törvénynek úgy betűjével, mint szellemével ellenkeznék. De hisz' a törvények nem szólnak örök időkre, s ha a tényleges viszonyok fejlődésével ellentétbe jönnek, változtatásra szorulnak. Vagy csupán a kiegyezésre vonatkozó határozatok képeznének ez alól kivételt, még akkor is, ha a tapasztalat azt tanúsítja, hogy a törvény létesítése alkalmával irányadóul szolgált nézetek és szándékok teljes hajótörést szenvedtek? Vagy sikerült-e valaha a küldöttségeknek a két állam teherviselési képességét oly alapon kiszámítani, melyet mindkét állam mint helyest és alkalmast elfogadott volna? A felállított számitások nem egyeztek meg, a szempontok pedig, melyekből a küldöttségek kiindultak, homlokegyenest ellenkeztek egymással. S ha a tisztelt 'magyar országos bizottság fölhozza, hogy az 1867. évi;törvény létrehozóinak nem állott szándékában, hogy a hozzájárulási arány meghatározása valamely merev formula Prokrusteságyába szorittassék, legyen elég arra hivatkoznunk, hogy az eddigi tárgyalások tanúsága az, hogy az időközben beállott változások, melyek a tisztelt magyar regnikoláris küldöttség nézete szerint tekintetbe veendők volnának, teljesen figyelmen kivül maradnak, és a hozzájárulási arány kiszámítása egy merev tételbe van szorítva, mely teljesen alkalmatlan arra, hogy a két birodalmi fél teherviselési képességéről még csak megközelítőleg is helyes képet nyújtson. Vessünk csak egy futólagos pillantást a két állam zárszámadási adataira, s tegyük fel azután a kérdést, hogy vájjon lehet-e a helyességnek csak némi látszatával is állítani, hogy Magyarország háztartása egy emberöltő elteltével nem rendelkezik nagyobb segédeszközök felett, mint a hozzájárulási arány első megállapítása idejében, s hogy e szerint épp oly alaptalan-e, ha mi a hozzájárulási arány fölemelését követeljük? E számok világosan beszélnek és tanúságot tesznek róla, hogy a számítás eddigi alapja tarthatatlan. A mi pedig a tisztelt magyar országos küldöttség azon megjegyzését illeti, hogy nincs kizárva a lehetőség, hogy az alapra nézve valamely meghatározót l időtartamra esetről-esetre egyezség jöjjön létre, az eddigi tárgyalások azt