Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.

Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai

258 1211. szám. dandó probléma nem volna igen kicsinyes ahhoz, hogy komoly vizsgálódási tárgyul szolgáljon. Számítsuk ki talán garasról-garasra, hogy a fizetésekre, szolgálati pótlé­kokra, szálláspénzekre, zsoldra, kenyérre és takarmányra költött összegből mennyi adatik ki Ausztriában és mennyi Magyarországon, hogy mennyire mennek a ruházatra, fegyverzetre stb. itt és túlnan kiadott költségek, hogy mily százalékos arányban oszolnak meg az állások a külügyi hivatalnál az osztrák és magyar állampolgárok között, hogy mennyire rúg azon összeg, melyet a külföldi hatalmak képviseletei for­galomba hoznak, hogy azután megállapíthassuk, hogy a két államterület közül melyik húz nagyobb anyagi hasznot az államjogi kapcsolatból ? Tagadhatatlan különben, hogy egy Ausztriára nézve még oly kedvező eredmény sem volna képes a hozzájárulási arány megállapítását számbavehetően befolyásolni Szem előtt tartandó az is, hogy tetemes része azon költségeknek, melyek a Lajtán innen a hadsereg élelmezésére fordíttatnak, a magyar földmívelés és állattenyésztés produktumaira esik. Egy nem rég megjelent, az Ausztria és Magyarország közötti árúforgalmat tárgyazó statisztika a számadatokból azon határozott következtetést vonja, »hogy Magyarország most sokkal inkább tekinthető Ausztria kenyér- és husszállitójának, mint valaha«, mert a külföldi gabona- és marhabehozatal a vámrendszabályok folytán tetemesen csökkent. A tisztelt magyar országos küldöttség az osztrák küldöttségnek arra irányuló javaslatait, hogy a hozzájárulási arány kiszámítására egy megbízható alap állapittassék meg, határozottan visszautasítja és az elv helyességének és czélszerűségének tárgya­lásába bocsátkozni nem akar, főleg azon indokból, hogy ez, mint mondja, az 1867. évi kiegyezési törvénynek úgy betűjével, mint szellemével ellenkeznék. De hisz' a törvények nem szólnak örök időkre, s ha a tényleges viszonyok fejlődésével ellen­tétbe jönnek, változtatásra szorulnak. Vagy csupán a kiegyezésre vonatkozó határozatok képeznének ez alól kivételt, még akkor is, ha a tapasztalat azt tanúsítja, hogy a törvény létesítése alkalmával irányadóul szolgált nézetek és szándékok teljes hajótörést szenvedtek? Vagy sikerült-e valaha a küldöttségeknek a két állam teherviselési képes­ségét oly alapon kiszámítani, melyet mindkét állam mint helyest és alkalmast elfo­gadott volna? A felállított számitások nem egyeztek meg, a szempontok pedig, melyekből a küldöttségek kiindultak, homlokegyenest ellenkeztek egymással. S ha a tisztelt 'magyar országos bizottság fölhozza, hogy az 1867. évi;törvény létrehozóinak nem állott szán­dékában, hogy a hozzájárulási arány meghatározása valamely merev formula Prokrustes­ágyába szorittassék, legyen elég arra hivatkoznunk, hogy az eddigi tárgyalások tanúsága az, hogy az időközben beállott változások, melyek a tisztelt magyar regnikoláris kül­döttség nézete szerint tekintetbe veendők volnának, teljesen figyelmen kivül maradnak, és a hozzájárulási arány kiszámítása egy merev tételbe van szorítva, mely teljesen alkalmatlan arra, hogy a két birodalmi fél teherviselési képességéről még csak meg­közelítőleg is helyes képet nyújtson. Vessünk csak egy futólagos pillantást a két állam zárszámadási adataira, s tegyük fel azután a kérdést, hogy vájjon lehet-e a helyességnek csak némi látszatával is állítani, hogy Magyarország háztartása egy emberöltő elteltével nem rendelkezik nagyobb segédeszközök felett, mint a hozzájárulási arány első megállapítása idejében, s hogy e szerint épp oly alaptalan-e, ha mi a hozzájárulási arány fölemelését követeljük? E számok világosan beszélnek és tanúságot tesznek róla, hogy a számítás eddigi alapja tarthatatlan. A mi pedig a tisztelt magyar országos küldöttség azon megjegy­zését illeti, hogy nincs kizárva a lehetőség, hogy az alapra nézve valamely megha­tározót l időtartamra esetről-esetre egyezség jöjjön létre, az eddigi tárgyalások azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom