Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.
Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai
ISII. szám, 251 országok bruttó-bevételeinél az országos adópótléktól, a szelvény- és nyereményadótól és egyedül az egyoldalúlag létesített adókat vonjuk le, akkor- Magyarországra nézve (a volt katonai határőrvidéket is beleértve) marad : 1.522,262.235 frt, vagy évi átlagban: 169,140.248 frt; a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra nézve : 3,425,729.156 frt, vagy évi átlagban : 380,636.573 frt, azaz százalékokban kifejezve 30 765 : 69235. Ámbár már ezen számitások is, habár nem feltétlenül biztos alapot, de mégis elegendő támpontot nyújtanak a hozzájárulási arány kiszámítására : mindazáltal a bizottság vizsgálat alá vette a két államnak azon jövedelmeit, melyeken jelenleg a közteherviselés nyugszik és melyek a teljesítési képesség legbiztosabb ismérveit szolgáltatják. Ezen, hivatalos adatok alapján megejtett vizsgálat eredménye a következő : 1. Földjövedelem. 2. Házbérjövedelem. 3. Keresetadó és a jövedelemadó I. osztálya alá eső jövedelem 4. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek jövedelme 5. Tőkekamat és szelvényjövedelem . . . Ausztria Magyarország 164,584.585 frt 144,559.624 frt 212,809.009 » 77,769.028 » 206,370.500 » 94,337.042 y> 145,157.000 » 34,195.910 » 153,913.000 » 41,790.110 » Összesen 882,834.094 frt. 392,651.714 frt. Százalékos arány 6922 : 30'78. A mi a fogyasztási adókat illeti, a birodalmi tanács bizottsága ez alkalommal is megemlékezik azon régibb, általa helyesnek tartott indítványról, mely szerint bizonyos közvetett adók, a milyen a czukor- és szeszadó, közöseknek nyilváníttatván épen úgy, mint a vámjövedelem, a közösügyi költségek fedezésére fordíttatnának. A magyar országos bizottságok, valahányszor ezen indítvány felmerült, rámutattak azon politikai okokra, a melyeknél fogva ezen indítvány Magyarországra nézve elfogadhatatlan és a melyek lehetetlenné teszik azt, hogy Magyarország, — habár a fennálló vám-és kereskedelmi szerződés szerint ezen adónemek egy részének kezelése egyenlő elvek szerint történik, — lemondjon azon jogáról, miszerint az ezen adónemekből eredő jövedelemről ő maga korlátlanul rendelkezhessék. De még akkor is, ha nem forognának fenn ezen politikai okok, és ha Magyarország azon helyzetben volna, hogy az osztrák részről tett indítványt elfogadhatná, nem állhatna reá, hogy a szerint, a mint az a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra nézve kedvező vagy nem kedvező, a fogyasztási adók nem a maguk egészében, hanem csak bizonyos adónemekre nézve nyilváníttassanak közöseknek, másokra nézve pedig nem. Ha pedig az imént emiitett elv következetesen vitetnék keresztül, azaz valamennyi fogyasztási adóra alkalmaztatnék, akkor az eredmény a következő volna: a szesz-, sör-, czukorgyártásból és az ásványolaj adóból folyó fogyasztási adóbevételek az 1886—1894. években kitettek : : ,o V
