Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.
Irományszámok - 1892-1209. Kivonat, a főrendiháznak 1896. évi szeptember hó 30-án tartott 109. ülésének jegyzőkönyvéből, az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyában
114 1209. szám. A választási eljárásnak reggeli 8 órán túl történt megnyitása csak az esetben képez érvénytelenségi okot, a mennyiben a választási elnök azt szükség nélkül halasztotta el. Érvénytelen a választás akkor is, ha a választási eljárás megnyitása reggeli 9 óra után tőrtént. 15. ha a választási elnök az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 70. §-ának (156. §.) ellenére az ajánlást el nem fogadta, vagy ha a megválasztott képviselő törvényesen nem volt jelölve; 16. ha az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 70. §-a ellenére a választási elnök bizalmi férfiak alkalmazását nem engedte meg; 17. ha a választási elnök az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 71. §. első bekezdésében (157. §.) foglalt rendelkezés ellenére a választást befejezettnek nem nyilvánította, vagy ha több egyén képviselőjelöltnek ajánltatott és ennek daczára a választási elnök a szavazást valamennyi töwényszerüen ajánlott jelöltre el nem rendelte, vagy ha a választási elnök a szavazást szükség nélkül a törvényben meghatározott időn túl Kezdette meg, vagy az ily halasztást, a választási elnök rendelete ellenére, szavazatszedő küldöttség elnöke követte el. A szavazás megkezdésének elhalasztása reggeli 10 órán túl nem terjedhet; 18. ha az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 75. és 83. §-ai (159. §.) ellenére azon községek vagy városrészek, a melyek a megállapított sorrendben meg nem jelentek, szavazásra fel nem hivattak és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel; 19. ha a szavazásnál az 1874: XXXIII. t.-cz. 76. §-ának azon rendelkezése, hogy a szavazás nyilvánosan és élőszóval történik, meg nem tartatott; 20. ha az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 80. §-a ellenére a szavazás két órát meghaladólag függesztetett íel és csak azután folytattatott, és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre a megszakítás időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel; 21. ha a választási elnök oly jelölt visszalépését jelentette ki: a ki nem lépett vissza, és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre a kijelentés időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel, (1874. évi XXXIII. t.-cz. 81. §.); 22. ha a választás az 1874 : XXXIII. t.-cz. 82. §-ában foglalt bármely rendelkezés ellenére történt; 23. ha az 1874 : XXXIII. t.-cz. 83. §-a első bekezdésének (159. §.) a záróra kitűzésére vonatkozó rendelkezései megsértettek, és e mellett kimutattatik, hogy azon időpontban, midőn a záróra a törvény szerint kitűzendő lett volna, a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat be nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel; 24. ha az, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett, az érvényes szavazatok átalános többségét nem nyerte el (4. és 5. §§.). 4. §. Az 1874:XXXIII. t.-cz. és az 1876: XXXIX. t.-cz.-ben meghatározott eseteken felül érvénytelen a szavazat: ha az a 3. §. 2., 3., 4., 6., 9., 10. vagy 11. pontjaiban foglalt cselekmények valamelyike folytán adatott a képviselőre vagy más jelöltre. Az átalános többség megállapitásánál, ugy a képviselőre, mint a más jelöltre beadott szavazatokból levonandók azok, a melyekre nézve bebizonyittatik, hogy az előző bekezdés értelmében érvénytelenek.
