Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-1165. kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a budapest-esztergomi helyi érdekű vasut „Dorogh” állomásától a doroghi Drasche-féle kőszénbánya-telephez vezetendő szárnyvonal engedélyezése tárgyában

78 ] ' • 1165. szám. •//. A •//. alatt tisztelettel mellékelt helyzetrajzi vázlatban kitüntetett helyi érdekű szárny­vonal lényegesebb építési, üzletberendezési s egyéb engedélyezési feltételeit a következőkben van szerencsém ismertetni: Az egész szárnyvonal hossza 2*5 km. A pálya rendes nyomtávval létesítendő s oly mődon rendezendő be, hogy azon a vonatok óránkénti 20 kilométer sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 25°/oo-nél nagyobb, a kanyarulatok félátmérője 220 méternél kisebb nem lehet. Az aczélből gyártandó sinek folyóméterenkint 23*6 kilogrammnál könnyebbek nem lehet­nek s az egész felépítmény 6000 kilogrammos keréknyomásnak megfelelően létesítendő. A szárnyvonalon állomás nem, azonban a Drasche-féle kőszénbányatelep mellett egy 200 méter hosszú kitérő s itt a távbeszélő elhelyezésére egy fűthető fabódé lesz létesítendő. Az építési határidő tartama a »Függelék« kiadásának napjától számított hat (6) hó­napban állapíttatott meg. A tényleges építési és üzletberendezési tőke 91.000 forintot, vagyis pályakilométeren­kint 36.400 frtot tesz s abból 2.000 frt tartalékalap képzésére fordítandó. A költségek ezen mérve egyfelől a kedvezőtlen terepviszonyokban s a kisajátítandó területek aránylag magas értékében, másfelől pedig azon körülményben találja indokát, hogy a szárnyvonal forgalmának lebonyolithatására a budapest-esztergomi helyi érdekű vasútnak, mint fővonalnak forgalmi eszközei elégtelenek lévén, egy ujabb XII. osztályú mozdony beszerzése válik szükségessé — minek következtében a doroghi szárnyvonal költségvetésébe egyedül »Forgalmi eszközök< czíméu 19.000 frtnyi költségtétel volt beállítandó. A 91.000 frtnyi tényleges építési s üzletberendezési tőke fedezetéül, annak törzs­részvényekben biztosítandó 35°/o-át vagyis 31.850 frtot a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyesei a vasút számlájára, illetve a kőszénbánya-tulajdonos Drasche-féle részvény­társaság hozzájárulásából fogják fedezni. Viszont a tényleges tőke még hátralevő 65°/o-a, vagyis 59.150 frt elsőbbségi részvé­nyek kibocsátása utján fog beszereztetni. A szárnyvonal kiépítésének biztosítása végett a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyesei ujabb, külön biztosíték letételére nem köteleztettek, miután a budapest-esztergomi fővonal építése még befejezve nincsen, biztositéka még ki nem adatott s előreláthatólag később fog csak befejeztetni, mint a doroghi szárnyvonal. Azon esetre azonban, ha a budapest-esz­tergomi helyi érdekű vasút fővonalának teljes kiépítése a doroghi szárnyvonal kiépülte előtt fejeztetnék be, a helyi érdekű vasút biztositékának arányos része a szárnyvonal biztositéka gyanánt vissza fog tartatni. Miután a budapest-esztergomi fővonal üzletét a m. kir. államvasutak kezelik, a szárny­vonal üzletkezelését is az 1880. évi XXXI. t-cz. 8. §-a értelmében a m. kir. államvasutak fogják átvenni. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek azon határozmányokkal, melyek a helyi érdekű vasutak építésére s üzletére kiadott engedélyokiratokba felvétetni szoktak. Az előrebocsátottak alapján és tekintettel arra, hogy a szóban forgó szárnyvonal létesí­tése közgazdasági szempontból kívánatos, van szerencsém kérni a Tisztelt Képviselőházat, miszerint ezen jelentésemet tudomásul venni s azt ugyané czélból a főrendiházzal közölni méltóztassék. Budapest, 1896. évi augusztus hó 22-én. Dániel Ernő s. k, kereskedelemügyi m. Tcir minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom