Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-1159. Törvényjavaslat, a kereskedelmi tengerészek rendtartásáról

42 1159. szám. Ezen cselekmények közül különösen kiemelendők a tengerészetünkben is gyakran előforduló szökési esetek. Minthogy a hajólegények szökései által a hajó érdekei érzékenyen károsodhatnak, gondoskodni kellett arról, hogy a szökések szigorú határozatok hozatala által lehetőleg meggátoltassanak (102—104. §§.). Az ezen fejezetben megállapított büntetések kivétel nélkül pénzbüntetések, melyek csakis behajthatlanság esetében változtathatók át elzárássá (138. §.). Ezen pénzbüntetések rendszerint oly kötelezettségek elmulasztására vagy megszegésére, továbbá oly jogokkal való visszaélésekre állapittatnak meg, melyek a jelen törvényjavaslatban vannak meghatározva. A 113. §. azon intézkedése, hogy a 102—112. §-ok határozatai akkor is alkalmazandók, ha a büntetendő cselekmény külföldön követtetett el, a nemzetközi tengeri jog szabályaira való tekintettel szükséges. A tengeri kereskedelmi hajók ugyanis, ha idegen területi vizekben tartózkodnak, rendszerint az illető állam törvényeinek vannak alávetve és ennek következtében a büntetendő cselekmény elkövetésének színhelyéül, ha az valamely hajón követtetik el, azon állam területe tekintetik, melynek területi vizeiben a hajó a tett elkövetése idejében tartózkodott. Minthogy azonban az idegen államnak nem áll érdekében, hogy a hajófegyelem fentartásával szoros összefüggésben levő szabályok meg nem tartása által elkövetett büntetendő cselekményeket üldözze, ily cselekmények elkövetése esetében a hajó külföldön való időzése alatt is belföldi területnek tekintetik. Ebből folyólag félreértések elkerülése czéljából határozottan kimondatik, hogy a tengerészek rendtartása ott is mérvadó. A 114. §-ban a VII. fejezetben foglalt büntetendő cselekmények büntethetőségének elévülése állapittatik meg. Az elévülés természetszerűleg azon nappal veszi kezdetét, melyen a büntetendő cselekmény elkövetését valamely tengerészhivatal tudomására lehet hozni. A VIII. fejezet azon- különleges tengeri bűntettekről és vétségekről intézkedik, melyek csakis hajón követhetők el, a hajólegények szolgálati viszonyait érintik és súlyosabb beszámítás alá esnek. A jelen törvényben foglaltakon kivül elkövetett oly cselekmények és mulasztások, melyek a magyar illetőségűekre nézve az 1878. évi V. t.-cz., a horvát illetőségűekre nézve a Horvát-Szlavon-Dalmátországok területén érvényes törvények szerint bűntetteket vagy vétségeket képeznek, a jelen törvény határozatai alá nem esnek. A tengerészeti ügyek sajátságos természetéből s az eddigi szokásokból folyólag, valamint a más államokban érvényben álló hasonló törvényekre való tekintettel a jelen törvényjavaslatban tengeri bűntetteknek és vétségeknek a következő cselekmények nyilváníttatnak. 1. Az elöljárókkal szemben engedetlenségre való szövetkezés (115. és 119. §§.): 2. Az erőszak és fenyegetés elöljárók irányáben (116, 117., 118. és 119. §§.). 3. Az engedelmesség megtagadása súlyosbitó körülmények között (120. §.). 4. A hajót veszélybe ejtő szökés (122. §.). 5. A fegyelmi hatalommal való szándékos visszaélés (123. §.). 6. A hajónak élelmi czikkekkel való ellátása iránti kötelesség szándékos elmulasztása (124. §.). 7. A hajót veszélyeztető vagy vagyoni kárt okozható árúknak a hajóra való csempészése (125. §.). 8. A hajók összeütközésének meggátlásáról, a tengeri vész esetében nyújtandó segélyről, úgy mint a vész- és kalauzjelzésekről szóló rendeletek határozatainak megszegése (126. §.). A 127. §. félreértések elkerülése végett határozottan kimondja, hogy csak a 119. g-ban felsorolt esetekben büntetendő a VIII. fejezetben emiitett büntetendő cselekmények elkövetésére irányuló eredménytelen felhívás.