Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-1159. Törvényjavaslat, a kereskedelmi tengerészek rendtartásáról

1159. szám. 29 osztályába tartozó vitorlás hajók vezetésére jogosittatik fel. Az ezen osztályba tartozó vitorlások csekély tonnatartalommal birnak és csak a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló 1879. évi XVI. t.-cz. 6. §-ában megszabott szűk határokon belül közlekedhetnek. Ilyen hajó vezetéséhez, mely csekély legénységgel is bir és melyben a parancsnoknak inkább főtengerészi, illetve kormányosi szerep jut, csak bizonyos mérvű gyakorlati tapasztalat kívántatik, mely rendes körülmények között három évi hajószolgálat alatt megszerezhető. Hogy azonban az igy szerzett gyakorlati tapasztalat mérve és az megállapítható legyen, vájjon a minősítést óhajtó egyén a hajóparancsnok több teendői iránt tájékozva van-e? a jelöltektől — az eddigi gyakorlattól eltérőleg — vizsgálat letétele is megkívántatik. A kisparthajózás osztályába tartozó gőzhajók vezetésére nagyobb minősítés kívántatik meg, mert ezen gőzhajók nem tartoznak mindig a legkisebb térfogatú hajók közé és ámbár csak ugyanazon korlátolt határokon belül közlekedhetnek, mint a kisparthajózású vitorlások, mégis tekintettel arra, hogy gyakran nagyobb menetsebességgel birnak és nagyobb számú utasokat is szállítanak, vezetésüket nem lehet bármely kisebb körű gyakorlati tapasztalatokkal biró tengerészre bizni. Ezért megkívántatik, hogy a kisparthajózású gőzhajók parancsnoka legalább nagyparthajózású kapitány minősitésével bírjon. A nagyparthajózású kapitány minősítéséhez (8. §.), tekintettel arra, hogy az ezen osztályba tartozó hajók vezetése már több ismeretet igényel, hosszabb tartamú gyakorlati tapasztalat vagyis legalább 36 havi tengeri utón töltött szolgálat (tehát a kikötőkben teljesített szolgálaton felül) kívántatik; kisebb tartamú, vagyis csak 24 havi tengeri utón töltött szolgálat kívántatik azoktól, kik a hajóapródi vizsgálatot sikerrel letették, miután azokról feltehető, hogy nagyobb elméleti képzettségüknél fogva feladatuknak — rövidebb tartamú gyakorlati szolgálat után is — meg fognak felelni. Ezenkívül a minősítés elnyerésére a nagyparthajózású kapitányok számára előirt vizsgálat sikeres letétele is megkívántatik, sőt a 8. §. utolsó bekezdése szerint a kis- és nagyparthajózású gőzösök vezetésére csak akkor vannak feljogosítva, ha a hajógéptanból is a vizsgálatot sikerrel letették. A nagyparthnjózású minősítés tengerészetünknél eddig csak ritkább esetekben szereztetett meg, minthogy az ezen osztályba tartozó hajók száma nálunk igen csekély volt. Jelenleg csakis egy ilyen osztályzatú vitorlás hajónk van. A hajóhadnagyi minősítés (9. §.) már a hajóapródi vizsgálatnak sikeres letételétől tétetik függővé s azonkívül legalább tengeri utón töltött 18 havi szolgálat és a hajóhadnagyi vizsgálat sikeres letétele kívántatik meg, mert a hajóhadnagy gyakrabban helyettesíti a hosszújáratú hajó parancsnokát s igy tőle meg kell kívánni, hogy a hajóparancsnok minősítéséhez hasonló magasabb ismeretekkel bírjon. Minthogy a hajóhadnagy legalább is oly minősítéssel bir, mint a nagyparthajózású kapitány, a hosszújáratú hajóparancsnok ideiglenes helyettesítésén kívül a megkívánt életkor elérése után a nagy- és kisparthajózású hajók vezetésére is feljogosittatik. A hosszújáratú hajókapitány minősítése oly feltételekhez van kötve, melyeknek csak magasabb elméleti képzettséggel és hosszabb gyakorlati tapasztalatokkal biró egyének felelhetnek meg. Azon feltétel, hogy a kapitányjelöltek hajóhadnagyi vagy nagyparthajózású hajóparancsnoki minőségben tengeri utón töltött 16 havi szolgálatot kimutatni tartoznak, biztosítja azt, hogy az illetők legalább öt évi gyakorlati tapasztalattal birnak és ebből legalább két évet többé-kevésbbé önálló alkalmazásban töltvén, a hosszújáratú kapitány fontos teendőit alaposan ismerik, mit különben, úgy mint elméleti ismereteiket is külön vizsgálat letétele által igazolni tartoznak. Az elméleti és gyakorlati előképzettség kimutatásán kivül még az is