Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-CCLXXXV. 1896. évi XXVI. törvényczikk, a magyar kir. közigazgatási biróságról
274 CCLXXXV. szám. a mennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az értékátszámitás helyes alapokon történt-e, vagy nem sérti-e az 1868: XXXV11I. t.-czikk 142. §-ának és az 1893: XXVI. t.-cz. 3., 5. és 6. §-ainak a tanítói fizetésekre vonatkozó intézkedését; 2. az iskolatanitói fizetés részét képező termények beszedése és kiszolgáltatása tárgyában intézkedik (1868: XXXVIH. t.-cz. 143. §-a). 52. §. I. A vármegyei közigazgatási bizottságnak, a városi tőrvényhatósági bizottságnak és a székes fővárosi biráló választmánynak a községi iskolaszéki cselekvő és szenvedő választóképesség és az iskolaszéki tagok választása körül felmerülő vitás kérdésekben hozott határozata ellen (1876: XXVIII. t.-cz. 9. §-a). II. A közigazgatási bizottságnak, a községi iskolatanitó választása alkalmával a választási eljárás ellen emelt felszólalások folytán hozott határozata ellen (i. t 12. és 13. §-ai). 53. §. A vallás- és közoktatásügyi ministeinek azon határozata ellen, melylyel 1. az állami és községi népiskolai tanitóknak (tanitónők, nevelők, óvóknak) az 1866: XXXVIH., 1891: XV. és 1893: XXVI. t.-czikkek szerint járó illetményekre való igényéből eredő kérdések, valamint ezen igényből kifolyólag az államkincstárral vagy községgel szemben támasztott követelések felett dönt; 2. a népoktatási nyilvános tanintézeteknél, és a tanfolyamuknál fogva a népoktatási tanintézetek közé tartozó iskoláknál alkalmazott tanitóknak (tanítónők, nevelők, óvók) és hozzátartozóiknak nyugdíját és gyámolitását állapítja meg, a mennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e a nyugdíjra, segélypénzre vagy végkielégítésre, vagy hogy az alapul vett czímen mekkora összeg illeti meg őket; 3. az élvezett nyugdíj elvesztését s az özvegyek és árvák részére már megállapított segélypénz megvonását kimondja (1875: XXXII. t.-cz. 12., 17. és 26. §-ai). V. CZIM. Viejogi ügyekben. 54. §. Az alispánnak, tőrvényhatósági város polgármesterének és a székes főváros tanácsának azon határozata ellen, melylyel V • 1. a meder- és parttulajdonos s a vízhasználatra jogosultak között a vízhasználat gyakorlása körül felmerülő vitás ügyeket eldönti (1885 : XXHI. t.-cz. 6. § a); 2. szabad rendelkezés alatt álló vizeknek mások által a birtok területén kivül hatósági engedély vagy tényleg fennálló jog alapján való használata körül, a vízhasználatra jogosultak és a terület birtokosa között előforduló vitás ügyekben dönt (i. t. 11. §-a); 3. a hajózásnak a folyamrendőri szabályok megtartásával való szabad gyakorlása körül egyesek vagy testületek között keletkező vitás ügyekben dönt (i. t. 19. §-a); 4. a vízhasználatnak a hajózás, tutajozás és fausztatás sérelme nélkül való gyakorlása tekintetében a vízhasználatra jogosult és a hajózás, tutajozás és fausztatásra jogosítottak között felmerülő vitás kérdésekben dönt (i. t. 27. §-a); 5. a partvédelem és biztosítás, nemkülönben a meder- és parttisztitás érdekében a part birtokosa által engedély nélkül végezhető munkálatok fentartása vagy eltávolítása ügyében dönt (i. t. 41. §-a); 6. engedélyezett munkálatok és vízhasználatok birtokosát törvény, rendelet vagy