Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-CCLXXXV. 1896. évi XXVI. törvényczikk, a magyar kir. közigazgatási biróságról

Ha a bíróság létszámában az első szervezés után új állás rendszeresítésének vagy meglevő törlésének szüksége áll elő: az erre vonatkozó előterjesztéseket és javaslatokat esetről-esetre az állami költségvetés tárgyalása alkalmával kell eldönteni. 5. §. A közigazgatási bíróság itélőbiráit a ministerium előterjesztésére Ő Felsége a király nevezi ki. Az itélőbiráknak felerészét a magasabb birói hivatalok viselésére képesített egyének sorából (1869: IV. t.-cz. 6. és 7. §-ai és 1891: XVII. t.-czikk II. fejezete) kell kinevezni. Az itélőbiráknak másik felerészét az 1883: I. t.-cz. 3. §. értelmében közigazgatási hivatalok viselésére képesített azon egyének sorából kell kinevezni, kik valamelyik közigazgatási ágazat fogalmazási szakában már 5 évig szolgáltak, s ezen szolgálati időből legalább 3 évet magasabb hivatali állásban töltöttek. A két elnöki titkárt és a szükséges számú tanácsjegyzőket a szakministeriumok létszámából a ministerium osztja be, illetőleg nevezi ki. A beosztott tisztviselők azon ministerium személyzeti létszámában maradnak, melyhez előzőleg tartoztak. A kezelő-személyzetet az 1883: I. törv.-czikk 19. §-a értelmében minősített egyének sorából a belügy- és a pénzügyminister nevezi ki. A szolgákat az 1873 : II. t.-cz, intézkedéseinek megfelelőleg a bíróság elnöke alkalmazza és bocsátja el. 6. §. A közigazgatási bíróság itélőbiráira teljes hatálylyal kiterjednek az 1869: IV. t.-cz. 5„ 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 19. és 22. §-ainak, továbbá az 1871: VIII. t.-czikknek, az 1891: XVII. t.-cz. 40., 41. és 44. §-ainak, valamint az 1892: XXX. törvényezikk 1. §-ának határozatai, az azokban az igazságügyministerre ruházott hatóság gyakorlása azonban a közigazgatási bíróság körében a belügy- és a pénzügyministert illeti. 7. §. A közigazgatási bíróság itélőbirái évenkint 8 heti szabadságidőt vehetnek igénybe. 8. §. Az itélőbirák fegyelmi vétségei, továbbá vagyoni felelősségük megállapítása, valamint az 1871: IX. t.-cz. II. fejezetében körvonalozott kényszerű nyugdíjazásuk felett külön fegyelmi bíróság itél. Ezen bíróság, mely 24 rendes és 8 póttagból áll, felerészben a főrendiház által saját kebeléből választandó tagokból és más felerészben a közigazgatási bíróság tanácselnökeiből és a két osztály (11. §.) rangidősebb biráiból alakul. Elnöke a főrendiház elnöke vagy másodelnöke, s ezek akadályoztatása esetében a legtöbb szavazatot nyert főrendiházi tag. A főrendiházi tagok a ház nyilt ülésében birói esküt tesznek le. A választást alapos ok nélkül nem lehet visszautasítani. A lemondás el- vagy el nem fogadása felett a főrendiház határoz. Mindenik főrendiházi tag köteles működését addig folytatni, mig helye új választás utján be nem töltetik. A bíróság az elnökön kívül nyolczas tanácsban itél. A bíróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal a tárgyalás előtt legalább 24 órával közöltetik, és mindeniknek jogában áll mind a főrendiházi, mind a bírósági tagok közül négynek-négynek kihagyását kívánni. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXXVI. KÖTET. 34