Képviselőházi irományok, 1892. XXXV. kötet • 1125-1158. , CCLII-CCLXXXI. sz.
Irományszámok - 1892-1127. Törvényjavaslat, a Budapest székes főváros által felveendő kölcsönök bélyeg- és adómentességéről
10 1127. szám. kölcsönre és egyszersmind a már fennálló 25 millió forintos kölcsöne törlesztetten részének convertálása czéljából annak idején esetleg felveendő kölcsönre nézve is a bélyeg- és adómentességnek a törvényhozásnál való kieszközlését kérte. A székes főváros közönségének ezt a határozatát a kormányhatóság elvileg jóváhagyta. Minthogy meglehet, hogy abban az időben, midőn a főváros az 50 millió forintos kölcsön tényleges felvételét szükségesnek találná, vagy a midőn a pénzpiacz kedvező helyzete a 25 millió forintos kölcsön tervezett convertálását indokolttá tenné, az országgyűlés nincs együtt, czélszerűnek tartom, hogy a kért mentességek ügyében a törvényhozás már most határozzon. . A tisztelettel beterjesztett törvényjavaslatban gondoskodva van arról, hogy egyrészt úgy a kormányhatóságilag elvben már felvétetni engedélyezett 50 millió frtot meg nem haladható kölcsön bélyeg- és adómentesnek nyilváníttassák, másrészt az 1889 : XXXII. törvényczikkel a főváros 25 milliós kölcsönére nézve engedélyezett ez a kedvezmény az ez utóbbi kölcsön tervezett conversiója czéljából felveendő kölcsönre is kiterjesztessék. Tekintettel arra, hogy a székes főváros a felveendő 50 milliós kölcsönből a vízvezeték és csatornahálózat kibővítésének, különféle iskolák, közkőrházak és egyéb egészségügyi építmények, továbbá az új vásárcsarnokok, katonai laktanyák, valamint a közigazgatási hivatali épületek, végül a szükségessé vált város-szabályozási munkálatoknak költségeit akarja fedezni, mely közérdekű beruházásokat a főváros rohamos fejlődése folytán fellépő követelményekkel szemben elodázni már nem lehet, s tekintettel arra. hogy a beruházások foganatosítását úgy közegészségügyi, mint culturális érdekek szükségessé teszik, tehát országos szempontból is közvetve támogatást igényelhetnek: a székes főváros által e kölcsönre nézve kért adó- és illetékmentességet megadhatónak vélem. Tisztelettel megjegyzem, hogy az 1894. évi XX. törvényezikk 6. §-ában a székes főváros által az ott jelzett czélokra összesen 7,600.000 frt erejéig felveendő kölcsönre nézve a most kért kedvezmény már megadatolt s miután az emiitett czélok a megszavazott 50 millió frtos kölcsön keretén belül fognak megoldást nyerni, a jelen törvényjavaslatban tulajdonképen csak 42,400.000 frt erejéig engedélyezendő új kedvezményről van szó. A székes főváros 25 milliós kölcsönének esetleges conversiója czéljából, előzetesen kikérendő kormányhatósági jóváhagyás mellett felveendő kölcsönre nézve kért adó- és illetékkedvezményt szintén megadhatóntk vélem, részint ugyanazokból az indokokból, melyek a törvényhozást vezérelték akkor, a midőn az 1889 : XXXII. törvényczikkel e kölcsön részére az adó- és illetékmentességet biztosította, részint mert egy oly kölcsön convertálásáról van szó, mely már a kért kedvezményben részesittetett, s így adó- és illetékmentesnek nyilváníttatott. A mi a conversio czéljaira felveendő kölcsönnek az adótól és a bélyegilletéktől való mentesítését illeti, a törvényhozás magát ezt a mentesítést nem mondaná ki, hanem csupán felhatalmazná a pénzügyministert, hogy a conversionalis kölcsönt, ha annak felvétele a vagyon-felügyelet szempontjából gyakorlandó felülvizsgálat eredményeihez képest a kormányhatóságijóváhagyást megnyeri, ugyancsak adó- és bélyegilleték-mentességbeu részesíthesse. A javasolt rendelkezés ezt az alakját a conversio ügyének mai állapota indokolja. Budapesten, 1896. évi május hó 15-én. Lukács László s. k., m. leir. pénsügyminister.
