Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.
Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában
4 1110. szám. II. Politikai, alkotmányjogi és igazságszolgáltatási szempontok. Az igazságügyi bizottság akkor, midőn a javaslatot hónapokon át megszakítás nélkül és — a mennyire azt a tanácskozás alaposságának döntő szempontja megengedte, — lehető gyorsasággal is tárgyalta, — teljesen át volt hatva annak a tudatától, hogy a bűnvádi eljárási jognak törvényhozási szabályozása, a mint minden jogállamban mellőzhetetlenül szükséges, ugy különösen hazai legislatiónknak mind politikai, mind igazságszolgáltatási okokból első rangú fontossággal biró és égetően sürgős feladata. Magának a törvényjavaslatnak általános indokolása számos okot fejt ki, több körülményt hoz fel azok közül, a melyek a bűnvádi perrendtartásnak illetékes factoraink által hosszú időn át óhajtott megalkotását ez idő szerint is annyira kívánatossá teszik. Az ott felsorolt okokon felül a bizottság akkor, midőn a javaslatnak mielőbb törvénynyé váltát a maga részéről előmozdítani igyekezett, első sorban állami és jogi fejlődésünknek azt a nagy követelményét tartotta szeme előtt, mely, — a mint már a házassági jogról szóló törvényjavaslatnak általános indokolása meggyőzően kifejtette volt, — a jogéletnek különböző területein egységes nemzeti jognak megalkotását szabja törvényhozásunk feladatául. A bűnvádi eljárási jogra nézve hazánkban jelenleg létező kuszált jogviszonyok, az a tény, hogy a legsúlyosabb, illetőleg a politikai jelentőséggel is biró bűncselekmények, jelesen: a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt bűntettek, valamint a nyomtatvány utján elkövetett bűntettek és vétségek vádja esetében az ország területén a bűnper lefolyását és a felek jogkörét jelenleg hét*) különféle, egészen elütő jellegű és egymással homlokegyenest ellentétes alapelveken nyugvó jogforrás szabályozza, — azt idézték elő, hogy a törvényszéki bűnügyek és a sajtóperek eseteiben követendő eljárásra nézve több mint három évtized óta hazánk területének azon részéből is, melyre egységes igazságügyi törvényhozás alkotásainak kellene kiterjednie, — bizonyos mértékben partikuláris jellegű három különböző jogterület van elkülönítve, melyek mindegyikében az állampolgárok legfontosabb alkotmányos jogai korlátozásának, vagy elvonhatásának eseteit, valamint a sajtóperekben követendő eljárást olyan recipiált jogforrások szabályozzák, melyeknek szelleme és irányzata a magyar nemzetnek jogi felfogásától teljesen idegen, melyek hazai jogfejlődésünknek évezredes hagyományaitól a leggyökeresebben elütnek, a haladó kor színvonalától messze elmaradtak, sőt keletkezésük helyén is évtizedek előtt már hatályukat vesztették. Szemben ezekkel a tényekkel, a bizottságnak nyomatékos sulyű politikai követelmény gyanánt kellett felismernie azt, hogy az államunk területén hatályban levő, elütő jogrendszerek helyébe a bűnvádi igazságszolgáltatás terén is rendszeres, egységes és a nemzeti jogfejlődéssel összhangzásban álló közös jog lépjen. A bizottság az állam politikai egységének frappáns kidomboritását, az államegység érzetének határozott megszilárdítását látja abban, hogy a jogszolgáltatásnak azon ágazatában, mely az alkotmányjoggal a legszorosabb összefüggésben és a legélénkebb kölcsönhatásban van, — az igazságügyi autonómiával biró társországokat kivéve, — a magyar államnak egész területén az igazságügyi hatóságok eljárását és a felek jogait egyöntetű törvénykönyv szabályozza. *) Nevezetesen a törvényssíkjelé utalt büntetendő cselekmények eseteiben: 1., a Királyhágón tul, továbbá a deési, dévai és zilahi törvényszékek területén levő egyes községekben, valamint Fiume városában és kerületében az 1853. évi ausztriai büntető perrendtartás a hozzá 1853—1861. években kiadott pátensekkel és rendeletekkel együtt; 2., a polgárosított magyar határőrvidéken és a fennállott titeli zászlóalj területén az 1872. évi ideiglenes eljárási szabályok; 3., az ország egyéb rés?eiben a bírósági gyakorlat; b., sajtóperekben: 4., a Királyhágón tul az 1852 májúi 27-től kibocsátott sajtórendtartás az 1871. évi május 11-iki és 1872. ápril?22-iki ministeri rendeletekben foglalt módosításokkal és kiegészítésekkel együtt; 5., Fiume városában és kerületében az 1852-iki sajtórendtartás, esküdtszéki intézmény nélkül: 6., a polgárosított határőrvidéken és a fennállott titeli zászlóalj területén az 1862. évi decz. hó 17-éről kiadott osztrák sajtószabályok; 7., az ország területének egyéb részeiben az 1848. évi XVIII. t.-ci.-ben, valamint az 1867. május 17-e óta kibocsátott rendeletekben foglalt eljárási szabályok.
