Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 79 Az egyesítésre és a további eljárásra több illetékes bíróság közöl az van hivatva, melynek hatáskörét a bűncselekmények egyike sem haladja.meg. Ha több ilyen bíróság volna, ezek közöl a legsúlyosabb bűncselekmény tekintetében illetékes bíróság, kétség esetén pedig az a bíróság jár el, mely a többit megelőzte. Ha azonban valakit esküdtbíróság elé tartozó és egyéb bűncselekmény terhel, mindez ügyek' tekintetében az egyesítés kimondására és a további eljárásra az esküdtbíróság illetékes. E szabály nem alkalmazható, ha az összefüggő bűncselekmények közöl az, mely esküdtbíróság elé tartozik, nyomtatvány útján volt elkövetve. Nyomtatvány útján elkövetett több bűncselekmény esetében ezen ügyek egyesítése kimondható. 20. §• Más bűnvádi ügyekkel nem egyesíthetek azok, a melyekben az elsőfokú bíróság már ítéletet vagy megszüntető végzést hozott. Az egyes törvényszékhez, mint, kivételes bírósághoz tartozó ügyek a nyomtatvány utján elkövetett és az esküdtbíróság elé utalt ügyek, továbbá a jövedéki kihágási ügyek, végre a közigazgatási hatósághoz tartozó oly kihágásokra vonatkozó ügyek, melyekre miniszteri rendelet, törvényhatósági vagy városi szabályrendelet állapít meg büntetést, az illetékes hatóságtól összefüggés okából (18., 19. §§.) nem vonhatók el. 21. §. A 18. vagy 19. §. alapján eljáró bíróság fontos okból az ügyek egyesítését és együttes elintézését mellőzheti, illetőleg megszüntetheti, s az eljárást egyes ügyekben vagy egyes terheltek ellen elkülönítve folytathatja, esetleg más illetékes hatóságnak engedheti át. Az illetékes hatóság a hozzá áttett ügyet vissza nem utasíthatja. 22. §. Ha az a bíróság, a mely egyébként kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekmény tárgyában, az ügyek összefüggése alapján vagy azért jár el, mert a vádló a cselekményt súlyosabban minősítette, az illetékességét megállapító bűncselekmény tekintetében az eljárást a főtárgyalás elrendelése előtt szüntette meg: a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekményre nézve a további eljárást az egyébként illetékes hatóságnak engedi át. ; 23. §. Kölcsönös becsületsértés, rágalmazás vagy testi sértés esetében az a bíróság, a mely az egyik vád alapján az eljárást megindította, mindaddig, míg az eljárást ítélettel vagy megszüntető végzéssel be nem fejezte, illetékes a másik vád alapján való eljárásra is, a mennyiben hatáskörét az utóbbi vád elbírálása meg nem haladja. A bíróság ezeket az ügyeket egyesítheti, együttesen tárgyalhatja és egy ítélettél intézheti el. Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés (1878: V. t.-cz. 275. §.) miatt emelt viszonvád esetében mindazáltal ezeket az ügyeket együttesen kell tárgyalni és egy ítélettel elintézni. Az egyik vád elejtése nem gátolja a másik vád alapján indított eljárás folytatását. 24. §. Ha az 1878. évi V. t.-cz 62. §-a esetében a bűnvádi eljárás senki ellen sem indítható meg: az elkobzásnak és megsemmisítésnek bírói kimondására az a törvényszék illetékes, a melynek vizsgáló bírája a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat, illetőleg a minták vagy lemezek lefoglalását legelőbb rendelte el.