Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

74 1110. szám. lehet vidéki, a ki az esküdtek nyelvét nem ismeri. Mig vidéki kis városokban, a M\ a járásbíróság székel, az ugyanazon vidékbeli emberek mindig megértik egymást. Hanem ha elismerjük is, hogy nehézségek kivételesen előfordulhatnak, lemondjunk-e azért az intézményről, ha különben jónak bizonyult? Igen helyesen mondják erre nézve a javaslat indokai, hogy a divergáló nemzetiségi elemek egyesítésére, a magyar nemzetnek egységes egészszétételére a közös nyelv és cultura van hivatva. De ha ez ok az esküdtszék behozatala mellett, a mint ok is, és igen fontos ok, akkor még annál erősebb ok ez a népbiróság behozatala mellett. Hiszen a városokban a törvényszékek székhelyein csak halad szépen a magyarosodás. Miért? mert az állami intézmények ott összpontositvák és ez intézmények magyarok. Kisebb városokban tehát a magyar bíróval való érintkezés által sokkal több szolgálatot tennének a népbirák a magyarosodásnak mint, nagyobb városokban az esküdtbirák. Egyes vidékeken a járásbíróság észrevétlenül iskolája lenne a magyar szónak. »Az esküdtszék a polgári erények oktató iskolája.« Nagy igazság ez, mert mikor a népet belevisszük a bíráskodásba, népszerűvé, népiessé tesszük a jogszolgáltatást. Maga a nép is igazságosabb lesz, ha ő maga szolgáltatja ki az igazságot. A népbirák pedig kisebb ügyekben bíráskodva, mélyebben hatnak be a nép érzéki életébe és nemesítő befolyásuk a népre sokkal közvetlenebb, mint az esküdteké. A javaslat indokolása egyébiránt nagyon igazságtalan a népbirói intézménynyel szemben, midőn leszorítja területi hódításairól, melyeket már eddig is tett. Mert igaz, hogy hatálya néhány évtized előtt még csak egyes kisebb német államok területére volt szorítva. De 1877. évben egyszerre hódította meg egész Némethont. A sok vitában pedig, mely a német birodalmi gyűlésben életbeléptetése körül folyt, nem az volt a kérdés : életbe léptettessék-e az intézmény, vagy nem? hanem az, hogy mily terjedelemben legyen életbe léptetve és hogy az esküdtszék helyett ne alkalmaztassék-e a törvényszékeknél is ? a hogy ezt Leonhardt porosz igazságügyminister csakugyan tervezte. Azóta pedig, hogy a német bűnvádi eljárás megalkottatott és felhangzott a panasz az eljárás gyarlósága miatt, nagy német jogászok az orvoslást a népbirói intézmény általános alkalmazásában keresik. Tény, hogy csak a legutolsó hónapokban lett a német birodalmi gyűlés elé terjesztve a büntető eljárás és a bírósági szervezeti törvény novellája, mely szerint a biróság szervezete a népbiróságok hatáskörének nevezetes kiterjesztésével reformáltatik. Elfogult a javaslat az intézménynyel szemben azért is, mert felsorolja hátrányait, anélkül, hogy sajátságainak lehető mérlegelése végett, előnyeiről is szólana. Hátrányairól szól, anélkül, hogy ezek elenyésztetésének lehetőségéről megemlékeznék. Azt kifogásolják többek közt az indokok, hogy a szakbirák befolyásolják a népbirák nézetét. De ha ez igy van, ez nem hátrány, hanem előny, mert hogy a szakbíró a népbiráknál befolyásra szert tehessen, igazolnia kell saját Ítéletét és ez alatt maga is az Ítéletet újra mérlegeli, jobban érleli és kénytelen gondolkodását ugy berendezni, hogy befolyását a népre élne veszítse. Épen e befolyás tehát, melyet a szakbíró a népre, a közvetlen érintkezés által gyakorol, biztosítja viszont a népbirák befolyását a szakbirákra és beáll a kölcsönhatás. Azon kölcsönhatás, a mely egyrészről ugyan a lehető legnagyobb biztositéka a perbeli legjobb eredménynek, a helyes Ítéletnek; de másrészről üdvösen is hat ki a jogszolgáltatás népszerűsítésére, a nép önérzete és a nemzeti közszellem fejlesztésére. Mandl Pál. Havidr Dániel. Komjáthy Béla.