Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 51 A második bekezdést pedig ekként szövegezte: »Az az esküdt, a ki ellen az 1—6. pontok alatt felsorolt okok valamelyike forog fenn, az illető' ügynek elintézésében nem vehet részt. Az, a. kire nézve az 5. és 6. pontok alatt megjelölt okok valamelyike forog fenn, az esküdtek lajstromaiból is törlendő.« • A 347. §-hoz (m. j. 347. §.) E szakasz helyett a bizottság a következő rendelkezést vette fel: »Ha egy napra több ügy tárgyalása van kitűzve, az esküdtszék mindenik ügyben külön megalakítandó.« A bizottság abból az okból nem járult a ministeri javaslat ama rendelkezéséhez, mely szerint ily esetben az első ügyben alakított esküdtszék fog eljárni mindazokban az ügyekben, a melyekben a felek ebbe való beleegyezésöket az első ügy főtárgyalásának kezdetén kijelentették, mert egy napra sok ügy alig lesz tűzhető s az első ügy főtárgyalásába idegen eljárást vegyíteni nem czélszeríí. A 349. §-hoz (m. j. 349. §.) »Az utolsó bekezdés a 219. §-hoz tett módosítás következtében így szövegezendő: »Az az esküdt, a ki azt állítja, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, eskü helyett« stb. A 351. §-hoz (m. j. 351. §.) A bizottság az e szakaszban előforduló »a bíróság tagjak szavak helyett ezeket vette fel: »a bíróság birói tagjai.* A 357. §-hoz. (m.j.357. §.) E §. második és harmadik bekezdései helyett a bizottság a következő két bekezdést ajánlja: »Ez a kérdés azonban csak a vádlott beleegyezésével tehető fél. Ha ebbe a vádlott nem egyezett bele, az ujabban felmerült önálló bűncselekményre nézve az eljárásnak külön választása rendelendő él. Csak a vádlott beleegyezésével tehető fel az olyan kérdés is, melynél fogva a vádlott terhére rótt bűncselekmény súlyosabb minősítés alá esik. mint a minőn a vádhatározat illetőleg a vádirat alapszik, mely esetben a kérdés a vádhatározatban illetőleg a vádiratban foglalt minősítésnek megfelelő kérdés elé helyezendő. Ha ebbe a vádlott bele nem egyezett, vagy ha a vádlott terhére rótt bűncselekmény oly minősítés alá esik, mely a védelemnek wj iránybem való előkészítését teszi szükségessé, a főtárgyalás elnapolandó.* A bizottság ugyanis a 325. §. 3-ik bekezdésének rendelkezését, mely szerint ha a vád tárgyául szolgáló tettre a vádhatározattól, illetőleg a vádirattól eltérő súlyosabb, vagy oly minősítés alkalmazható, mely a védelemnek uj irányban való előkészítését teszi szükségessé, a főtárgyalás elnapolandó, szintén felveendőnek s a szakaszba megfelelően beillesztendőnek találta. A 359. §-hos (m. j. 359. §.) A második bekezdést a bizottság ekként módosította: »8úlyositó és [ ] enyhítő körülmények fenforgása (1878. évi V. t.-cz. 90., 91. és 92. §§.) tekintetében azonban éz az iránt, hogy volt-e már a vádlott megbüntetve, az esküdthez kérdés nem intézhető« Mert az esküdtek határozata nemcsak a rendkívüli enyhítő körülményekkel nem foglalkozhatik, hanem az általános enyhitő#vagy súlyosító körülményekkel sem, melyek az esküdtbíróság birói tagjainak mérlegelése alá még inkább tartoznak, mint a rendkívüli enyhítő körülmények. 7*