Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 29 A 3. pontban a javaslat 3. és 4. pontjai vannak czélszertíen egybefoglalva. A harmadik bekezdést pedig a 99. §-nál tett módosításnak megfelelŐleg is ekként szövegezte a bizottság: »A nyomozás megszüntetését vagy befejezését a kir. ügyészség, illetőleg főmagánvád esetében a nyomozást vezető rendőri hatóságnak főnöke (84. §. első bekezdése) rendeli el. A kir. ügyészség akkor is elrendelheti a nyomozás befejezését, ha járásbíróság jár el (86. §.). — A nyomozás megszüntetése vagy befejezése tárgyában hozott határozatok ellen perorvoslatnak nincs helye.« A 103. §.-hoz (m. j. 103. §.) A §. 3. c) pontját a bizottság következőleg módosította : y>c) ha a terhelt oly körülményekre hivatkozik, a mélyek kiderítése vagy megállapítása czéljából a vizsgálat a védelem előkészítése végett kívánatos;* A ministeri javaslat a terheltet a vizsgálat indítványozása körül túlságos szűk korlátok közé szorítja, midőn azt írja elő, hogy a terhelt emez indítványát »adatok« felhozásával támogassa, holott a terhelt, a ki a bizonyítási anyag egybegyűjtésénél különben is rendszerint nehézségekkel küzd, ezen indítványában adatokra még nem hivatkozhatik. Ezeknél fogva elégségesnek találta a bizottság, ha a terhelt ezen indítványában olyan körülményeket hoz fel, melyeknek tisztába hozása végett vagy a melyekre való tekintettel a vizsgálat elrendelése a védelem előkészítése szempontjából jelentőséggel bir. A 104. §.-hoz (m. j. 104. §.) A második bekezdés elején: »az inditványban< helyett teendő: »A vádló indítványában ;> mert a terhelt — a ki az eseteknek jelentékeny részében ne» bűnösségét állítja, — természetesen nem köteles megjelölni sem a bűncselekményt, melyre nézve, sem a személyt, ki ellen a vizsgálat elrendelését indítványozza. A 105. §.-hoz (m. j. 105. §.) A harmadik bekezdésből e szavakat: »az utóbbival azonban csak az esetben, ha már ki volt hallgatva,« — törölte a bizottság, mert nézete szerint a vizsgálat elrendelése kérdésében hozott határozatot mindig kell a terhelttel közölni. A 110. §.-hoz (m. j. 110. §.) Az első bekezdésből a bizottság e szavakat: »ít vádló és a vizsgálóbíró meghallgatása után«, törölte, mert a minden esetben, kötelezőleg leendő meghallgatás előírása czélszerünek nem mutatkozik. A második és a harmadik bekezdést a bizottság az elsővel egyesítette és ekkép szövegezte: >A megbízás bármikor visszavonható. E határozatok ellen perorvoslatnak nincs helye.« Az'utóbbi mondaton tett szövegmódosításnak indoka az, hogy a rendelkezés egyformán vonatkozzék arra a határozatra, melylyel a vádtanács a vizsgálat teljesítését a székhelyén kívül levő járásbíróságra bízza, és arra is, melylyel a megbízást visszavonja. A bizottság a m. j. 111. §-ának kihagyását javasolja; mert arra a 86, és 95. §§-okban foglalt rendelkezések mellett nincs szükség: mert továbbá a személyes szabadság megóvása szempontjából aggodalmas, hogy a kir. ügyészség, az illetékes vizsgálóbiró megkerülésével, a nem illetékes bíróhoz fordulhasson. Nem tartotta a bizottság elfogadhatónak azt a rendelkezést sem, hogy bármely vizsgálóbiró és járásbíróság