Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1122. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a fenti törvényjavaslatra vonatkozó, gr. Apponyi Albert képviselő által benyujtott „módositványok” tárgyában

320 1122. szám. és e mellett kimutattatik, hogy a képviselőre a kijelentés időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel, (1874. évi XXXIII. t.-cz. 81. §.) ; 24. ha a választás az 1874 : XXXIII. t.-cz. 82. §-ában foglalt bármely rendelkezés ellenére történt; 25. ha az 1874 : XXXIII. t.-cz. 83. §-a első bekezdésének (159. §.) a záróra kitűzésére vonatkozó rendelkezései megsértettek, és e mellett kimutattatik, hogy azon időpontban, midőn a záróra a törvény szerint kitűzendő lett volna, a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat be nem adatott, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók átalános többségének megfelel; 26. ha az, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett, az érvényes szavazatok átalános többségét nem nyerte el (4. és 5. §§.). 4. §. . Az 1874:

XXXIII. t.-cz. és az 1876:

XXXIX. t.-cz.-ben meghatározott eseteken felül érvényteleu a szavazat: ha az a 3. §. 2., 3., 4., 6., 9., 10. vagy 11. pontjaiban foglalt cselekmények valamelyike folytán adatott a képviselőre vagy más jelöltre. Az átalános többség megállapításánál, ugy a képviselőre, mint a más jelöltre beadott szavazatokból levonandók azok, a melyekre nézve bebizonyittatik, hogy az előző bekezdés értelmében érvénytelenek. A képviselőre vagy más jelöltre beadott szavazatokhoz pedig hozzáadandó azon választók szavazata, a kikről bebizonyittatik, hogy a szavazati jog gyakorlása tőlük törvény ellenére lett megtagadva, vagy szavazatuk törvény ellenére lett semmisnek vagy érvénytelennek nyilvánitva és e mellett ki lett mutatva, hogy az illető választó a képviselőre, illetőleg a más jelöltre akart szavazni. (1874. évi XXXIII. t.-cz. 85. §. jelen törvény 160. §.) A szavazatok levonásának vagy hozzáadásának hasonlókép helye van: azon szavazatokra nézve, a melyek a szavazási rovatos ívekben éppen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően lettek feltüntetve, továbbá azon szavazatokra nézve is, a melyeket jogosulatlan egyének adtak be. 5. §. Azon választók, a kik a 3. §. 12. és 13. pontjaiban meghatározott cselekmény folytán nem szavaztak, az átalános többség megállapításánál olykép számittatnak, mintha a képviselő ellen szavaztak volna. A 3. §. 14. pontja alatt meghatározott esetben az általános többség csak akkor van meg, ha a képviselőre adott érvényes szavazatok száma, a beadott érvényes szavazatok és a meggátolt választók együttes számának fele részét meghaladja. A meggátolt választók számából leszámittatnak azok, a kikre nézve a választás-védők kimutatják, hogy a képviselőre akartak szavazni. A 3. §. 20., 22., 23. és 25

. pontjai alatti esetekben a névjegyzékben foglaltakból leszámittatnak azok, a kikről igazoltatik, hogy a választás idejekor már nem éltek, vagy pedig a választáskor a választás székhelyén jelen nem voltak, úgyszintén azok, a kik a törvény értelmében nem szavazhattak. 6. §. Ezen törvény értelmében részesség forog fenn: ha a képviselő mást a cselekmény elkövetésére szándékosan reá bir; ha a cselekmény elkövetését szándékosan előmozdítja vagy könnyíti, vagy annak előmozdítására vagy könnyítésére mást reá bir; úgyszintén ha másokkal a cselekmény elkövetésénél vagy annak elkövetése után nyújtandó segély, vagy a