Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1122. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a fenti törvényjavaslatra vonatkozó, gr. Apponyi Albert képviselő által benyujtott „módositványok” tárgyában

302 1122. szám. A javaslat 3. §-ának 12. (most 13.) pontjába, a 3-ik sornak »gátolva lettek« szava után a következő kibővítés iktatandó: »vagy a szavazatszedő küldöttség elnöke által szavazatuk törvényellenesen visszautasittatott, vagy semmisnek nyilváníttatott.« Ugyanezen kibővítést vették czélba gr. Apponyi »módositványai« is, csakhogy az ezen módositványokban hivatkozott törvényszakaszok a visszautasítás és semmisnek nyilvánítás eseteit ki nem merítik. A »módositványok« 16. pontja a fentebb a 11. pontnál előadott okokból mellőztetett. A »módositványok« 17. pontja mellőztetett azért, mert a küldöttségi tanuk, vagy személyazonossági tanuk megesketésének elmulasztása, föltétlen érvénytelenségi ok nem lehet. Mint föltételes érvénytelenségi oknak hatását a választás eredményére mérlegelni pedig — lehetetlen. II. A javaslatnak a választási törvények módosítására vonatkoxó »Ötödik czíme« következőleg módosíttatott: »Az 1874: XXXIII. t.-cz., úgy az ezzel kapcsolatos 1876: XVIII. t.-cz. és az 1881. évi LIX. t.-cz. módosításáról és kiegészítéséről.« A »módositványok« 141. §-a, az 1874: XXXIII. t.-cz. 12. §-ának 5. pontját, ugyanezen törvény 108. és 118. §-át, végre az 1875: VI. t.-cz. 1. §-át, melyek a választói jogot az előző évi adónak megfizetéséhez kötik, hatályon kivül helyezni javasolja. Beható eszmecsere után a bizottság e szakasznak s az abban foglalt javaslatnak mellőzését határozta; mert nem találta igazságosnak, hogy a mai választói törvény fentartásával olyanok gyakorolhassák a képviselőválasztás jogát, a kik az állam életfunctióihoz szükséges szolgáltatások teljesitésének az adófizetés kötelezettségének épen nem, vagy csak hanyagul tesznek eleget. Ellenben azon ellenvetések folytán, hogy a törvény szigorú alkalmazása mellett sokan, néha önhibájukon kivül jelentéktelenül csekély hátralékok miatt maradhatnak és maradnak ki a választói névjegyzékekből: a bizottság elfogadta azt az indítványt, hogy az előző évi adó háromnegyed részének megfizetése után a választó-jogosult a névjegyzékbe való fölvételre a jogosultságot megszerzi, e fölvétele akkor sem tagadható meg, ha e háromnegyed évi adóösszeg 5°/o-ának megfelelő összeggel van hátralékban. A javaslat 141. §-a elé tehát mint új 141. §. a következő szöveg iktatandó: 141. §. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 12; §-ának 5. pontja helyébe: »5. azok, a kik a megelőző évi egyenes adónak az év három első negyedére eső részletét (75°/o-át) az összeírás, illetőleg kiigazítás évének február 15-éig bezárólag be nem fizették. Nem akadályozhatja azonban a névjegyzékbe való fölvételt azon körülmény, hogy valaki a fenti adórészleteknek nem több mint 5°/o-ával marad hátralékban.« A »módositványok« 142. §-a a következő szövegezéssel lön elfogadva: »A választók névjegyzéke ezen törvény első végrehajtása alkalmával hivatalból állíttatik össze és az összeállítást követő minden esztendőben hivatalból igazittatik ki.« A »módositványok« 143. §-a változatlanul fogadtatott el. A 144. §. a következő szövegezéssel fogadtatott el: »Az összeíró küldöttségek az összeírás alkalmával a választók összeírását minden községről külön egy példányban készítik el, a kiigazítás alkalmával pedig az újonnan »fÖlvettek«-röl és »kihagyottak«-ról ugyancsak községenként és egy-egy példányban külön névjegyzé-