Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1118. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése, a képviselőháznak 1896. május hó 1-én elfogadott határozata tárgyában

290 1118. szám továbbá a tanuknak, szakértőknek s a felek mindenike által kijelölhető két-két kifogástalan bizalmi férfiúnak jelenlétében kell megtartani, illetőleg folytatni. A bizalmi férfiak kijelölésének elmulasztása, vagy a kijelöltek távolmaradása a tárgyalás megtartását, illetőleg folytatását nem akadályozza. 126. §. Szóbeli és közvetlen tárgyalás tartásának akkor van helye, ha annak elrendelését a bíróság akár hivatalból, akár a panaszlónak a panasziratban, illetőleg a bepanaszoltnak a vádiratban kifejezett kívánságára, az ügy tisztázása érdekében szükségesnek találja; különben Írásbeli a tárgyalás. 127. §. Az írásbeli tárgyalás az ügy állásának kivonatos előterjesztésévei veszi kezdetét. A tárgyalás során a bíróság minden tagjának jogában áll az előadótól felvilágosításokat kívánni, s valamely irat vagy az összes ügyiratok felolvasását követelni. A közigazgatási folyamatban eljárt hatóság jelentését s a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére vonatkozó ministeri nyilatkozatot minden esetben fel kell olvasni. 128. §. A szóbeli tárgyaláson mindenekelőtt a panaszló terjeszti elő a tényállást és bizonyítékokat; egyúttal megjelöli az igénye támogatására szolgáló jogalapot és kérését kifejezi. A panaszló előterjesztése után a bepanaszolt fél védelmének előadása következik. Hogy ezen alkalommal a közigazgatási eljárás során keletkezett iratokban foglalt, illetőleg a panasziratban és a védiratban leirt, vagy a bizonyítási eljárás rendjén tisztába hozott tényállás módositása, s új bizonyítékok felajánlása mennyiben vehető figyelembe: azt esetről-esetre a bíróság határozza meg. A felek nyilatkozata után a jelenlevő tanuk és szakértők hallgattatnak ki. A bíróságnak kötelességében áll a tényállás teljes tisztázására minden lehetőt elkövetni. E czélból a bíróság elnöke és tagjai a felekhez, tanukhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézhetnek. A felek csak a bíróság engedelmével tehetnek kérdéseket egymáshoz s a tanukhoz és szakértőkhöz. A meg nem jelent felek, tanuk és szakértők szóbeli előadásait a panaszirat, védirat, nyilatkozatok, illetőleg vallomások felolvasása pótolja. Fel kell olvasni egyszersmind: azon intézkedést vagy határozatot, mely ellen a panasz beadatott, továbbá a szemlejegyzőkönyvet s más, az ügyre ronatkozó iratokat, nevezetesen a közigazgatási folyamatban eljárt hatóság jelentését. Ezek után ismét a feleket illeti a szólás joga, hogy kellő rövidséggel előtérjeszszék a tárgyalás folyamán hallottakra vonatkozó észrevételeiket, s hasonló rövidséggel ismét kifejezhessék kérésüket. A tárgyalás befejezése előtt meg kell hallgatni a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére hivatott ministeri megbízott nyilatkozatát is. A bíróság, ha czélszerűnek találja, egyes esetekre nézve az itt megállapított sorrendtől eltérhet.