Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.
Irományszámok - 1892-1118. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése, a képviselőháznak 1896. május hó 1-én elfogadott határozata tárgyában
1118. szám. 259 1118. szám. A „közigazgatási bíróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése, a képviselőháznak 1896. május hó 1-én elfogadott határozata tárgyában. A képviselőház f. évi május hó 1-én tartott ülésében a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot ujabb megfontolás, tárgyalás és jelentéstétel végett az e czélra kiküldött bizottsághoz, utasította. Egyszersmind e bizottsághoz utasította »a magyar mérnök- és épitész-egylet« kérvényét, a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat 17. §-ának módosítása iránt. A bizottság tárgyalás alá vette a képviselőház fentemiitett határozatát. Figyelmét el nem kerülte, hogy az nem tartalmaz utasítást azon irányt és elveket illetőleg, a melyek a közigazgatási bíróságokról a bizottság által előterjesztett törvényjavaslat ujabb megfontolásánál és tárgyalásánál kérdésbe jönnek, s hogy ennélfogva e határozat nem egyértelmű a bizottsági javaslat visszautasításával s nem vágja útját a bizottság bárminemű ujabb döntésének. Mindazonáltal egyszersmind kétségtelennek tartja, hogy a képviselőház ezen határozata azon általános kívánalom kifejezése, hogy a közigazgatási bíráskodást megtestesítő intézmény mielőbb megvalósítható legyen, s hogy az e czél elérését gátló akadályok elhárittassanak. Ez indokból újra beható tanácskozás tárgyává tette a fenforgó nehézségeket, amelyek lényegileg azon nézeteltérésekből származnak, a melyek az elsőfokú közigazgatási bíróságok szervezésére vonatkozólag felmerültek. Minden részről elismertetett ugyan, hogy mind elméleti, mind gyakorlati szempontok a közigazgatási bíróságoknak kettős fokú szervezését kívánatossá teszik. Ennek daczára a bizottság eddigi e nézetnek megfelelő álláspontjával nem vél ellentétbe jutni, midőn a jelen körülmények közt az elsőfokú közigazgatási bíróságok szervezésének elhalasztásával csupán felsőfokú végérvényesen döntő közigazgatási bíróság felállítását javasolja a tisztelt képviselőháznak. Nem mellőzhette ugyanis azon érvek meglatolását, a melyek a törvényhozás tényleges viszonyaiból merithetők. A felsőfokú közigazgatási bíróságot illetőleg a közvélemény összes tényezői között csaknem teljes egyetértés uralkodik. Kétségtelen, hogy e bíróság felállítható, s működését megkezdheti s helyesen folytathatja függetlenül az elsőfokú közigazgatási bíráskodás életbeléptetésétől, illetőleg a közigazgatási jogvitáknak alsó fokon közigazgatási ható33*
