Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1111. Törvényjavaslat, a szegszárd-báttaszéki helyi érdekű vasut engedélyezéséről

218 1111. szám. egyfelől a vonal irányára és vezetésére, másfelől az építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekre nézve megfelelő megállapodások jöttek létre, melyek közül a lényegesebbeket következőkben van szerencsém ismertetni. •/. Az •/. a. tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett szegszárd-báttaszéki 18-65 km. hosszú gőzmozdonyú vasút szabványos nyomtávval létesítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/oo-ban, és a kanyarulatok legkisebb félátmérője a nyílt pályán 300 méterben állapíttatott meg. Kiköttetett továbbá, hogy az aczélból gyártandó sínek folyóméterenkint 23-6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5.000 klgrm. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 klgrmot meg ne haladjon. Az esetben pedig, ha a magyar kir. államvasutak rétszilas-szegszárdi vonalán a felépítmény 6.000 kgr. keréknyomásnak megfelelőleg átalakíttatnék, — a szóban forgó vonal felépítménye is ily hordképességre lesz átalakítandó, a műtárgyak hordszerkezete azonban már most 6.000 klgrm. keréknyomásnak megfelelőleg lesz előállítandó, miután a hordszerkezetek utólagos átalakítása forgalmi és pénzügyi szempontból is nehézségekbe ütköznék. A pályán Szegszárd és Báttaszék csatlakozó állomások megfelelő átalakításától eltekintve, három állomás, illetve megállóhely lesz létesítendő. A pálya az engedélyokirat keltétől számítandó egy év alatt volna megépítendő és a közforgalomnak átadandó. A szegzsárd-báttaszéki h. é. vasút tényleges építési és üzletberendezési tökéje 653.700 frt, vagyis pályakilométerenkint kereken 35.051 frtra rug, — melyből forgalmi eszközök beszerzésére 46.250 frt, tartalékalap képzésére pedig 15.000 frt lesz kihasítandó, mely utóbbi vagy készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben is letehető. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni építési költségek 592.450 forintra, vagyis pályakilométerenkint kereken 31.767 frtra tehetők. A költségek ezen mérve abban találja indokolását, hogy egyrészt a pálya mentén elterülő s belterjes művelés alatt álló földek árának magassága folytán a kisajátítási költségeket kilométerenkint átlag 2.778 írtban kellett előirányozni, másrészt a vonal mentén sem kő, sem kavics, sem az építésre alkalmas homok, sem a talpfákhoz való fa nem található, minélfogva mindezen anyagok beszerzési árai távolabb vidékről leendő szállításuk folytán jelentékenyen fokozódnak, illetve a költségvetés tételeinél az egységárakat e czímeken a viszonyokhoz mérten magasabban kellett előirányozni. Az építési költségek mérvére lényeges befolyással voltak még a műtárgyak hordszerkezetére nézve fentebb jelzett követelmény többköltségei, valamint a pálya felépítményének a jövőben esetleg szükségessé váló átalakítása folytán megállapított magasabb alépítményi költségek, úgyszintén az a körülmény is, hogy a tartalékalap aránylag magasabb összegben 15.000 írtban lett megállapítva, azzal a czélzattal, hogy a pálya felépítményének előbb említett átalakítása esetében felmerülő költségek a tartalékalapból fedezhetők legyenek. Végül nem volt figyelmen kívül hagyható azon körülmény sem, hogy a tervek készítése, valamint az építésvezetés és felügyelet ezen rövid vonalon aránylag nagyobb kiadással jár, mint valamely hosszabb vasúti vonalnál. A 653.700 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, vagyis 228.795 frt, kereken 228.800 frt erejéig törzsrészvények 65°/o-a, vagyis 424.905 frt, kereken 424.900 frt erejéig pedig 5%-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnek be, a mely módozat az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelel. A h. é. vasút tényleges épitési és üzletberendezési költségeihez való állami hozzájárulást illetőlég a következőket van szerencsém előadni.