Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1 i 10. szám. 199 A terheltnek szóló idézőlevélben (130. §.), ha az kizárólag kihágás vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség miatt van kibocsátva, megemlítendő, hogy a terhelt maga helyett védőt is küldhet, és hogy a tárgyalást távollétében is meg fogják tartani; ha pedig az idézőlevél szabadságvesztéssel büntethető vétség, vagy ily vétség mellett még más vétség, illetőleg kihágás miatt van kibocsátva, abban a terheltet arra kell figyelmeztetni, hogy ha meg nem jelen és elmaradását elfogadható módon ki nem menti, elő fogják őt vezetni. A határnap akkép tűzendő ki, hogy közte és az idézőlevél vétele közt a terheltnek, a megjelenésre szükséges időn felül, még legalább egy napi időköz maradjon, továbbá, hogy a tárgyalás az 537. §. első bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt lehetőleg megtartható legyen. A magánvádló, illetőleg a magánvádlónak tekintendő sértett azzal idézendő, hogy a mennyiben a tárgyalás órájára sem ő, sem képviselője nem jelen meg a biróság előtt, a vádtól elállottnak fogják tekinteni. A magánfél arra figyelmeztetendő, hogy elmaradása, illetőleg képviseltetésének elmulasztása esetén magánjogi igényét a biróság előterjesztett kérelme alapján bírálja meg. A sértett a tárgyalás határnapjáról azzal a figyelmeztetéssel értesítendő, hogy ha nem jelenik meg, illetőleg magát nem képviselteti, a biróság azt fogja vélelmezni, hogy a közvádló által esetleg elejtendő vádnak képviseletét nem szándékozik átvenni. 531. §. Ha a felek a járásbíróságnál egyszerre megjelennek, vagy nyomban előhívhatók, a tárgyalás a terhelt beleegyezésével minden előző eljárás és idézés nélkül is megtartható. Mindazáltal, tettenkapás és beismerés esetén kívül, a terhelt kívánságára ezt a tárgyalást a vádnak és a támogatására szolgáló bizonyítékoknak tisztába hozása után, a terhelt bizonyítékainak beszerzése végett szükséges időre félbe kell szakítani. 532. §. Ha a feljelentést hatóság, közhivatalnok, rendőri közeg, katonai őr vagy őrség, felesketett erdőőr, mezőőr vagy hegyőr hivatalos eljárása közben szerzett közvetlen tapasztalata alapján teszi és valósága ellen nem merül fel aggodalom, tárgya pedig csak kihágás, vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség, és a biró kétszáz koronát meg nem haladó pénzbüntetést talál kiszabandónak: a közvádlónak indokolt írásbeli indítványára büntető parancsot bocsáthat ki a szabadlábon levő terhelt ellen. A megjelölt bűncselekmények miatt és büntetés erejéig, a közvádló indítványára vagy hozzájáruló nyilatkozatára a szabadlábon levő terhelt ellen akkor is bocsátható ki büntető parancs, ha a feljelentést vagy vádindítványt magánegyén tette, de a terhelt bűnösségét közvagy magánokirattal vagy más bizonyítékkal valószínűvé tette és a biró meg van győződve a vád alaposságáról. 533. §. A büntető parancs a terheltre előleges tárgyalás nélkül szab ki büntetést. A büntető parancsnak tartalmaznia kell: a terhelt nevetés állását vagy foglalkozását, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését, valamint tárgy, hely és idő szerint való megjelölését, a feljelentő, illetőleg a vádindítványt tevő sértett nevét, a bizonyító adatok felsorolását, a pénzbüntetés összegének meghatározását, annak be nem hajihatás esetére mily nemű és