Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

192 1110. szám. 497. §. Ha az esküdtbíróság bitói tanácsa halálbüntetést állapított meg, ás ítélet kihirdetése után az elnök kérdést intéz az elítélthez az iránt, hogy kíván-e kegyelemért folyamodni. Az elítélt válasza jegyzőkönyvbe veendő. Közvetlenül ezután az esküdtbíróság bírói tanácsa a kir. ügyészség képviselőjének nem nyilvános ülésben való meghallgatása után indokolt véleményt nyilvánít arra nézve, hogy a halálra ítéltet a kegyelemre méltónak tartja-e és hogy igenlő esetben a halálbüntetés helyett mily büntetésnek megállapítását javasolja. 498. §. A 497. §. esetében az eljárt tanács elnöke felszólítja a védőt, a ki a főtárgyaláson közbenjárt, hogy a halálra ítélt érdekében három nap alatt kegyelmi folyamodványt nyújtson be. Az ügynek ossz.es iratai a kegyelmi kérvénynyel, ha ilyen benyújtva vam,, akkor is felterjesztendók a kir. curiához, ha a halálbüntetést megállapító ítélet ellen semmiségi panasz nincs használva. 499. §. Minden halálbüntetést kimondó jogerős ítélet tárgyában a kir. curia is tartozik a 497. §. második bekezdése szerint véleményt adni. E véleményt a kir. curiának az ügyben eljáró büntető tanácsa zárt ülésben állapítja meg, és pedig semmiségi panasz esetében ennek elvetése alkalmával, egyébként pedig külön ülésben. A véleményadást mindkét esetben nem nyilvános ülés előzi meg, melyben az előadónak az ügy állásához mért előterjesztése után, a koronaügyész a kegyelmi kérvény iránt nyilatkozik. A kir. curia elnöke a véleményt, a nem nyilvános és a zárt ülésről felvett jegyzőkönyvvel, s az összes iratokkal együtt, az igazságügyi miniszterhez teszi át. 500. §. A királyhoz az igazságügyi miniszter intézi a felterjesztést. Ennek megtételénél nincs kötve a bíróságok véleményéhez. 501. §. Az elsőfokú bíróság a kegyelmi kérvényre vonatkozó királyi elhatározást és ha a kir. curia a semmiségi panaszt elvetette, előbb az e tárgyban hozott határozatot, az elítéltnek és a kir. ügyészségnek nem nyilvános ülésben hirdeti ki. A kihirdetésre a védő is meghívandó, de elmaradása nem akadályozza a kihirdetést. A halálbüntetés a kihirdetést követő nap reggelén hajtandó végre. A kihirdetés után az elítélt mellé vallásának lelkésze rendelendő. Az elítéltet a hivataluknál fogva erre kötelezetteken kívül, csak hozzátartozói, védője és azok látogathatják meg, kikkel maga kíván találkozni. 502. §» Elmebetegnek, vagy teherben levő nőnek, felgyógyulásuk előtt sem a felső bíróság ama határozata nem hirdethető ki, melynek következtében az ellenök megállapított halálbüntetés jogerőssé vált, sem a kegyelmi folyamodvány eredménytelenségéről nem értesíthetők, sem rajtok a halálbüntetés nem hajtható végre.