Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

a 80 1110. szám. 4. ha ugyanarra a bűncselekményre nézve több ítéletet hoztak és ezeknek az ítéleteknek, valamint az alapjokul szolgáló tényeknek egybevetéséből nyilvánvaló, hogy ugyanazt az egyént ismételve ítélték el, vagy hogy egy vagy több vádlott ártatlan, illetőleg olyan bűncselekményben bűnös, a mely a büntető törvényeknek enyhébb intézkedése alá esik, mint az, a mely miatt elítélték. 447. §. A 446. §-ban meghatározott feltételek mellett az ujrafelvételt indítványozhatják : 1. az elítélt, még a büntetés kiállása után is; 2. az elítéltnek mind életében, mind halála után házastársa, törvényes képviselője vagy védője; 3. az elítéltnek halála után fel- és lemenő ágbeli rokoaai; 4. a 448. §. utolsó bekezdése alapján hivatalból kinevezett külön védő. 448. §.. Ha bíróság, kir. ügyészség vagy más hatóság tudomást szerez oly körülményről, melynek alapján az elítélt javára ujrafelvétel volna indítványozható: köteles erről azt az elsőfokú bíróságot, mely az alapperben ítélt, ez utóbbi pedig az elítéltet, illetőleg ennek időközben történt elhalálozása, vagy meg nem találhatása esetében házastársát vagy törvényes képviselőjét és volt védőjét értesíteni. A mennyiben az értesítéstől számított tizennégy nap alatt az érdekelteknek egyike sem terjesztett elő indítványt az ujrafelvétel elrendelése iránt, vagy ha a sürgősség követeli, előbb is, a bíróság azonnal védőt rendel, ki az ujrafelvétel elrendelése tárgyában a legrövi-" debb idő alatt köteles indítványt tenni. 449. .§. A felmentett, illetőleg elítélt terhére kizárólag a kir. ügyészség vagy a főmagánvádló indítványa folytán, az ítélet jogerőre emelkedése után és a következő további feltételek egyikének fenforgása esetén engedhető meg az eljárás ujrafelvétele, a mennyiben az ítélet tárgyául szolgált bűncselekménynek érvényesíteni kívánt büntethetősége még nem évült el: 1. ha a felmentett, vagy elítélt javára az alapperben hamis vagy hamisított okirat valódi gyanánt volt használva, vagy hamis • tanuzás volt elkövetve, vagy hamis szakértői vélemény volt adva és e bizonyítéknak az ítéletre befolyása lehetett; 2. ha az ítélőbiróságnak valamelyik tagja, vagy a vizsgálóbíró, illetőleg valamelyik esküdt meg volt vesztegetve, vagy ha közölök valamelyik hivatalos kötelességének a büntetőtörvények alá eső más oly megsértését követte el, melyről feltehető, hogy ez a vádlottra nézve kedvező ítéletre befolyással volt; 3. ha a kir. ügyészség olyan uj tényt vagy bizonyítékot hoz fel, mely magában, vagy az előbbi eljárás alatt felhozottakkal kapcsolatban, a felmentettnek elítélését, vagy az elítéltnek a büntető törvények súlyosabb rendelkezése alá eső bűncselekményben való bűnösségét valószínűvé teszi. 450. §. Abból a czélból, hogy az elítéltre a büntető törvények súlyosabb rendelkezését alkalmazzák, az ujrafelvétel a 449. §-ban meghatározott feltételek mellett is csak a következő esetekben rendelhető el: 1. ha az elítéltet oly bűncselekményben mondták ki bűnösnek, melyre a büntető törvények határozott ideig tartó szabadságvesztés- vagy pénzbüntetést állapítanak meg, az uj