Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110, szám. 177 Ha a semmiségi panaszt az erre jogosított visszavonta, a kir. curia az ügy iratait föliilvizsgálat nélkül visszaküldi. Ha a kir. curia a tanácsülésbe bejelentett ügyet nem oda tartozónak találja, azt tárgyalásra utasítja. 435. §. Tárgyaláson birálandók el azok az ügyek, melyek ülésen'kívül el nem intézhetők és a 434. §. értelmében tanácsülésbe nem tartoznak. A 434. §. utolsó bekezdésének esetén kívül az előadó előterjesztésére (433. §. harmadik bekezdés) a tanácselnök utasítja az ügyeket tárgyalásra. Ugyancsak a tanácselnök tűzi ki a tárgyalás határnapját. A tárgyalásra a koronaügyész meghívandó. A vádlott és a magánvádló a határnapról, ha Budapesten lakó megbízottat jelentettek be, ennek kezéhez kézbesítendő idézéssel, ellenkező esetben a tárgyalásra kitűzött ügyek jegyzékének a kir. curia hirdető tábláján a tárgyalás előtt legalább tizenöt nappal való kifüggesztése útján értesítendők. Az idézésben figyelmeztetni kell a vádlottat és a magán vádlót, hogy a tárgyaláson megjelenhetnek ugyan, de csakis ügyvédjeik emelhetnek szót. A fogva levő vádlott nem kísérhető a kir. curia elé. A kir. curia, ha ezt az ügy körülményeinél fogva czélszerűnek találja, hivatalbő rendelhet védőt. A felek az ügy iratait a kir. curia hivatalos helyiségeiben a határnap kitűzése után a tárgyalást megelőző második napig megtekinthetik. 436. §. A tárgyalás a koronaügyésznek vagy helyettesének jelenléte nélkül nem tartható meg. Más félnek vagy képviselőjének elmaradása miatt az ülés nem napolható el. . A vádlott kihallgatásának vagy bizonyításfelvételnek a tárgyaláson nincs helye. Az ügy előadása és a felek előterjesztései tekintetében a 418. és 421. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a vádlott és a magánvádló személyesen nem emelhetnek szót. 437. §. A kir. curia köteles határozatát a 426. §. 1. pontja esetében az esküdtbíróság, ugyané §. 2. és 5. pontja esetében a törvényszék, egyébként a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani. Az alaki semmiségi okra nézve, ha az első vagy a másodfokú bíróság a 384. §. rendelkezéseit sértette meg, a kir. curia a 404. §. első és 3—7. bekezdéseiben foglalt szabályoknak megfelelő alkalmazásával, ha pedig a 427. §-ban felsorolt semmiségi okok valamelyike forog fenn, a 404. §. első és harmadik bekezdése értelmében határoz. Az anyagi törvénynek a 385. vagy az 556. §-ba ütköző megsértése miatt az első vagy másodfokú bíróságnak, vagy mindkét alsóbb fokú bíróságnak ítéletét egészben, vagy ha a különválasztás lehetséges, részben megsemmisíti és a törvénynek megfelelő ítéletet hoz. Az alaptalan semmiségi panaszt a kir. curia elutasítja. Ha anyagi semmiségi ok forog fenn (385., 556. §§.) és a büntető törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása olyan lényeges körülménynek megállapítását teszi szükségessé, melyet az eljárt bíróság nem ismert fel, vagy mellőzött: a kir. curia az ítélet megsemmisítésével uj eljárást rendel el és ezt az eljárt vagy más törvényszékre, esküdtbiróságra, illetőleg kir. ítélőtáblára bízza. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXXIV. KÖTET. 23