Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 161 teknek végleges határozatát, a 371. §. esetében pedig a bíróságnak határozatát a jegyzővel felolvastatja. 373. §. Ha az esküdtek a vádlottat nem bűnösnek mondták ki, vagy ha a beszámítást kizáró ok fenforgása iránt tett kérdésre igenlő választ adtak (358. §. második bekezdése),, a bíróság a vádlottat azonnal ítélettel felmenti. 374. §. Ha az esküdtek határozata a vádlottat bűnösnek nyilvánította, első sorban a vádló terjeszti elő indítványát az alkalmazandó büntetési tétel tárgyában, azután a sértett nyilatkozhatik magánjogi igénye tekintetében és végül a vádlott és védője egy ízben felszólalhatnak. Az esküdtek határozatát nem szabad birálat tárgyává tenniök. Ezután a bíróság ítélet hozása végett visszavonul. Ha a törvény ama tettre, melyet a vádlott az esküdtek kijelentése szerint elkövetett, nem állapít meg büntetést vagy ha az esküdtek olyan okot fogadtak el valónak, a mely a büntethetőséget kizárja, illetőleg megszünteti, a bíróság a vádlottat erre irányzott indítvány nélkül is felmenti. Ellenkező esetben a 327. §. szabályai szerint a vádlott ellen még akkor is büntető ítéletet hoz, ha bűncselekménye az esküdtek határozata szerint nem tartoznék az esküdtbíróság hatásköréhez. Az esküdtek határozata a bíróságot a büntetés kiszabásánál csak annyiban korlátozza, hogy a törvény által egyes bűncselekményekre nézve külön megállapított minősítő, illetőleg súlyosító okokat (359. §. első bekezdés), — azokat kivéve, melyek a vádlottnak megelőző megbüntetésére vonatkoznak, — a bíróság csak az esküdtek határozata alapján alkalmazhatja. Az ítélet hozása és kihirdetése az esküdtbirósági eljárásban nem halasztható el. 375. §. Az ítélet rendelkező részének az esküdtekhez intézett kérdéseket és azoknak feleleteit is tartalmazni kell; az indokolásnak pedig az esküdtek részéről eldöntött kérdésekben ezek határozatának tartalmára kell támaszkodnia. Az esküdtszék határozatának eredeti példánya az ítéletnek eredeti fogalmazványához fűzendő. 376. §. Az esküdtbirósági főtárgyalás csak addig napolható el, vagy szakítható félbe, a míg az esküdtek tanácskozás végett vissza nem vonultak. Félbeszakítás vagy elnapolás esetében az esküdtek az elnök engedelmével lakásukra távozhatnák. Az elnök" azonban köteles őket a főtárgyalás folytatásánál való meg nem jelenésüknek következményeire és arra is figyelmeztetni, hogy letett esküjök értelmében a tárgyalás alatt álló ügyről nem értekezhetnek mással, mint esküdt-társaikkal. Egy napnál tovább tartó elnapolás vagy félbeszakítás esetében az esküdtszék újra alakítandó és a főtárgyalás mindig elülről kezdendő. 377. §. Az esküdtbirósági főtárgyalás jegyzőkönyvének a főtárgyalási jegyzőkönyv egyéb kellékein felül tartalmaznia kell az esküdtszék megalakításának leírását, az esküdteknek és a pótesküdteknek neveit, szabályszerű megesketésöknek megemlítését, a vádló részéről javaslatba hozott kérdéseket, és a 353. §. értelmében tett indítványokat és a bíróságnak reájok hozott KÉPVH.' IROMÁNY. 1892—97. XXXIV, KÖTET. 21