Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.
Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában
1110. szám. 159 366. §. Ha az esküdtek többsége azt hiszi, hogy bármely jogi kérdésben bővebb felvilágosításra van szüksége, ezt az elnök az ülésterembe visszatért esküdteknek az ülés megnyitása után, a felek jelenlétében, nyombau mégadja. A felek bármelyikének kívánságára ez a jogi fejtegetés is jegyzőkönyvbe veendő Ha az esküdtek többsége a kérdések megváltoztatását vagy kiegészítését, esetleg uj kérdés feltevését tartja szükségesnek: ez indítványra nézve a feleket meg kell hallgatni és határozatot kell hozni. A felvilágosítás, illetőleg a határozat után az esküdtek, tanácskozásuk folytatása végett, ismét visszavonulnak termőkbe. 367. §. Az esküdtek tanácskozásának befejezése ulán főnökük a kérdéseket a feltevés sorrendjében szavazás alá bocsátja és mindegyik esküdtet, abban a sorrendben, a melyben nevöket kihúzták, szavazatának élő szóval kijelentésére szólítja fel, végül saját szavazatát is kijelenti. A szavazás az egész kérdésre csak »igen« vagy »nem« szóval történik; azonban a kérdésnek valamely tüzetesen megjelölt részére igennel, többi részére nemmel is lehet szavazni. A szavazásnál az esküdteken kívül, semmiség terhe alatt, más nem lehet jelen. A főnök a szavazás eredményét, annak megjegyzésével, hogy a határozatot hány szavazattal hozták, mindegyik kérdés mellé irja és aláirja. Feljegyzésében vakarásnak nem szabad előfordulni. Az esetleg szükséges törléseket, széljegyzéseket vagy beszúrásokat aláírásával ellátott jegyzetben kell saját igazításainak elismernie. Ha az esküdtek elhagyták tanácskozó termőket, többé egyikök sem változtathatja meg szavazalát. * x Az esküdtek a szavazás lefolyását és az egyes szavazatok arányát kötelesek titokban tartani. 368. §. Az esküdteknek ama határozatához, a mely a vádlottat bűnösnek mondja ki, vagy a büntető törvényeknek külön rendelkezései értelmében súlyosabb büntetési nemnek vagy tétélnék alkalmazását vonja maga után legalább nyolcz igenlő szavazat szükséges. Minden más esetben egyszerű szótöbbség dönt. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az válik határozattá, a mi a vádlottra nézve kedvezőbb. Azok az esküdtek, a kik a főkérdésre nemmel szavaztak, a további kérdéseknél a szavazástól tartózkodhatnak és szavazatuk a vádlottra nézve kedvezőbb szavazatokhoz számítandó. 369. §. A szavazás befejezésével az esküdtek visszatérnek a tárgyaló terembe és elfoglalják helyöket. Az esküdtbíróság elnöke az ülést újra megnyitván, felhívására az esküdtek főnöke a vádlott távollétében e bevezető szavak után: »Becsületemre és lelkiismeretemre, Isten és emberek előtt bizonyítom, hogy az esküdtek határozata a következő« . . . semmiség terhe alatt, az esküdtek jelenlétében felolvassa a kérdéseket, a reájok adolt válaszokkal együtt.
