Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 153 340. §. Az esküdtbíróság a felek egyező kérelmére olyan ügynek főtárgyalását, mely a 339. '§• első bekezdése szerint a legközelebb következő ülésszakban volna' elbírálandó, fontos okbó végérvényesen más ülésszakra halaszthatja el. E határozat éllevT'felfolyamodásnak nincs helye. 341. §. Az esküdtbíróság birói tagjainak és a berendelt esküdteknek névjegyzéke legalább három nappal a főtárgyalás megkezdése előtt a fogva levő vádlottnak kézbesítendő, a szabadlábon levő vádlott részére pedig megtekinthetés végett a törvényszék kiadóhivatalába adandó. Az esetleg később megidézett esküdteknek nevét a vádlottal a főtárgyalás megkezdése előtt utólag kell közölni. II. Az esküdtszék megalakítása. 342. §• A főtárgyaiásnak megnyitása és a vádlottnak személyes viszonyaira (133. §. első bekezdés) való kihallgatása után, a felek és képviselőik jelenlétében, mindig nyilvános ülésben és rendszerint minden ügyre nézve külön, meg kell alakítani az esküdtszéket. E czélból az elnök mindenekelőtt megállapítja, hogy jelen vannak-e a megidézett esküdtek. Ha még huszonhat esküdt sem jelent meg, az elnök a helyettes esküdtek közöl, az elmaradásnak törvényes következményeire való figyelmeztetés mellett, annyit idéz meg (338. §.), a hánynyal az esküdtek huszonhatnál kevesebben vannak. Ha későbbi főtárgyaláshoz huszonhatnál több esküdt jelenik meg, az elnök a berendelt helyettes esküdteket berendeltetésöknek*megfordított sorrendjében elbocsátja. 343. §. Ha az utólagos berendelés folytán vagy a nélkül legalább huszonhat esküdt jelen van, az elnök semmiség terhe alatt köteles kérdést intézni a felekhez, a magánfélhez és az esküdtekhez az iránt: nincs-e az utóbbiak közt olyan: 1. a kire nézve a jelen törvény 64. §-ának 1—4. pontjaiban felsorolt kizáró okoknak valamelyike forog fenn; 2. a ki a vádlottnak elítéltetése vagy felmentése esetében hasznot remél vagy kártól tart; 3. kit az ügyben tanú vagy szakértő gyanánt már kihallgattak, illetőleg a főtárgyalásra megidéztek; 4. ki az ügyben mint esküdt, vádló, védő vagy a sértettnek képviselője működött; 5. ki az állam hivatalos nyelvét nem érti; 6. a ki testi vagy szellemi fogyatkozása miatt, vagy azért, mert ellene bűnvádi eljárás van folyamatban, vagy csőd vagy gondnokság. alá helyezés van elrendelve, az esküdtek jegyzékébe nem lett volna felvehető, vagy a kire nézve eme körülmények később merültek fel. Az az esküdt, a ki ellen az 1—6. pontok alatt felsorolt okok valamelyike forog fenn, az illető ügynek elintézésében nem vehet részt. Az, a kire nézve az 5. és 6. pontok alatt megjelölt okok valamelyike forog fenn, azesküdtek lajstromaiból is törlendő. A kizárásra nézve az illető esküdtnek és a feleknek meghallgatása után a bíróság végérvényesen határoz. Ha a fennebbi módon a megjelentek lözől annyian volnának kizárandók, hogy az esküdtek száma huszonnégynél kevesebb lenne: az esküdtszék megalakításához csak abban KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXXIV. KÖTET. 20