Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

10 1110. szám. fegyelmi bíróság határozata foszthatja meg. Biztosítva van ilyként a bűnvádi eljárás egész terén az állami akarat érvényesülése, azonban ennek túlkapása ellen is statuálva van a biztosíték. Ha az igazságügyminister túlkapásra utasítaná az ügyészséget: a nyilvánosság és a parlament felelőségre vonhatja ó't. A törvénytelenül eljáró ügyész ellen' a felettes hatóságnál és a független fegyelmi bíróságban van meg a remedium. Ezen körülmények figyelembe vétele bírta a bizottságot arra, hogy a javaslat álláspontját a magiévá tegye. A csekély intelligeacziáju községi rendőrség, a vidéki törvényhatósági közegek vagy a csendőrség helyett, a védelem és az anyagi igazság szempontjának tökéletes megóvása érdekében, sokkal több biztosítékot fog nyújtani a nyomozásnak törvényszerű és minden túlkapástól ment vezetése körül a kir. ügyészség, mint oly közhatóság, melynek nagy intelligencziája, felelősségének teljes tudata, évtizedek óta tanúsított kötelességérzete a visszaélések ellen hatványozottabb módon biztosítanak, mint a nyomozást most teljesitőj közegek. Ha pedig a törvényhatósági és községi közbiztonsági közegek és a csendőrség, a kormánynak a javaslat 85. -§-a szerint kibocsátandó szabályrendelete értelmében, a nyomozás teljesítése körül bírósági rendőri közegek gyanánt közvetlenül a kir. ügyészségnek lesznek alávetve: a bizottság azt reméli, hogy az ez idő szerint a nyomozás körül fel-felmerülő visszaéléseket és túlkapásokat a nyomozás erélyes, kötelességtudó és felvilágosodott vezetőinek hathatós ellenőrzése, felügyeleti és fegyelmi hatáskörének megfelelő gyakorlása tökéletesen megfogja szüntetni. A bizottságot ezen elhatározásában megerősítette azon körülmény is, hogy Európa legelőrehaladottabb államaiban hasonló rendelkezés van törvénybe iktatva, mint pl. a német birodalmi bűnvádi perrendtartás 159. §-ába, vagy kiválóan a tettenkapás esetére, tekintettel a franczia bíínv. ptrs 22., 32. s köv. czikkeiben, az 1863. évi május 20-iki törvényben, a belga bíínv. ptrs 22., 32. s köv. czikkeiben, a genfi bűnv. ptrs 13, 21. és köv. czikkeiben, a németalföldi bünv. ptrs- 31., 43. és köv. czikkeiben, sőt az osztrák 1873. évi bíínv. ptrsban is, melyre akként történik hivatkozás, hogy az államügyészségnek a nyomozás teljesítését egyáltalában nem engedi meg, mert 87. §-a egyenesen azt teszi az államügyészség kötelességévé, hogy „ismeretlen tettesek felfedezése végett, arra vezető gyanuokok kinyomozásánál közreműködjék :• hanem első sorban abból az okból, mert ha a nyomozást a jelenleg legtöbbnyire egyoldalúan, subjectiv benyomások szerint, s majdnem mindig az üldözés szempontjából eljáró csendőrség és rendőrség helyett az a szakképzett kir, ügyészség teljesiti, mely a törvényjavaslat 9. és 100. §-aihoz képest a terhelt javára szolgáló adatokat is kötelességszerűen tartja szem előtt, akkor a nyomozás mindenesetre kevésbbé felületes és sokkal inkább correct lesz az eljárás jelentékenyebben gyorsabbá válik, mivel a szakszerű nyomozás az esetek jelentékeny részében nélkülözhetové fogja a vizsgálatát tenni, ezzel apasztani a bíróságok munkáját s lehetővé tenni azt, hogy az ügy legrövidebb idő alatt kerüljön az itélő biróság elé. Az ellenzés alapja az az aggodalom, hogy egy erőszakos kormány a tőle függő kir. ügyészséget, ha a nyomozás teljesítésére lesz feljogosítva, politikai zaklatásokra használhatja fel. Az ezennel bemutatott törvényjavaslat azonban nem nyújt arra lehetőséget, hogy a kir. ügyészség a nyomozás vezetésére való jogosultságát zaklatásra használhassa fel. E jogosultságánál fogva a tanukat, szakértőket ki fogja ugyan hallgathatni, de őket a 98. §. utolsó előtti bekezdése szerint — sem meg nem esketheti, sem vallomásra, illetőleg nyilatkozatra nem szoríthatja. A fontosabb vizsgálati cselekményeket pedig, minő a szemle, házkutatás, a lefoglalás, a személymotozás, az előzetes letartóztatás, melyekkel egyeseket zaklathatna, a 98. §. első bekezdésébe foglalt szabály szerint nem teljesítheti, hanem azok elrendelése végett a bírósághoz köteles fordulni. Az idézett §. második bekezdése szerint csak kivételesen, halaszthatatlan szükség esetében teljesítheti a kir. ügyészség ezeket a cselekményeket is, e közben azonban a szemlét a 227. és 235. §-okhoz képest, a lefoglalást, házkutatást, személymotozást