Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 143 III- Bizonyító eljárás. 306. §. A vádlott kihallgatása után a bizonyítás a felek jelenlétében, az elnök meghatározta sorban és rendszerint oly módon veendő fel, hogy a vád bizonyítékai megelőzzék a védelem bizonyítékait. A fótárgyalásra megidézett és megjelent tana vagy szakértő kihallgatása, valamint a főtárgyalásra beszerzett egyéb bizonyíték felvétele csak a felek beleegyezésével, vagy az esetben mellőzhető, ha a bíróság azt teljesen feleslegesnek tartja. Mind az elnök, mind a törvényszék uj bizonyíték felvételét vagy megszerzését rendelhetik el. Mindazáltal az erre vonatkozó indítványt elutasító, valamint oly bizonyítást elrendelő határozatot, mely miatt a főtárgyalás huszonnégy órán túl volna félbeszakítandó, csak a törvényszék hozhat. A főtárgyaláson elrendelt szemlét vagy az egész törvényszék, vagy ha ez nem lehetséges, egyik kiküldött tagja teljesíti, ki a szemle befejezésével a törvényszéknek azonnal jelentést tesz. A felek a szemle megtartásának idejéről semmiség terhe alatt értesítendők. Uj bizonyíték felvétele vagy megszerzése az indítvány elkésése okából nem tagadható meg. 307. §. A tanukat és a szakértőket, ha a 308. §. esete nem forog fenn, a XIII. és XIV. fejezetek értelmében az elnök hallgatja ki. Kívüle a tanukhoz és a szakértőkhöz a bírák, a vádló, illetőleg képviselője, a vádlott, a védő és a magánfél, vagy ennek képviselője közvetlenül intézhetnek kérdéseket. Ha ezek az ügygyei semmi összefüggésben nem álló vagy a feleletre útmutatást tartalmazó kérdést tesznek, vagy ha a kérdés és a felelet másnak becsületét szükség nélkül sértené, vagy ha a kérdés olyan körülményre vonatkozik, a melynek bebizonyítását a törvény kizárja: az elnök a kérdés feltevését, illetőleg a feleletadást megtiltani köteles. Ha homályos vagy értelmetlen kérdést tettek fel, az elnök felhívja a kérdezőt szándékának kimagyarázására vagy világos kifejezésére, és ha szándékát megértette : a kérdést maga teheti fel. Ha tanú vagy szakértő az ügygyei össze nem függő, sértő, részrehajló, vagy bizonyítani nem engedett körülményre vonatkozó nyilatkozatot tesz, az elnöknek kötelessége őt félbeszakítani és figyelmeztetni, hogy feleletében szorosan a hozzá intézett kérdéshez tartsa magát. 308. §. Ha a vádlottnak védője van, ennek indítványára, a mennyiben a vádló nem ellenzi, a tanukat és a szakértőket első sorban a felek képviselői hallgatják ki. A felek által való kihallgatást egyetértő kívánságukra a törvényszék megengedheti akkor is, ha nincs védő, de a vádlottat értelmisége vagy külön szakképzettsége a kihallgatás teljesítésére alkalmasnak tünteti fel. Ez esetekben a vád tanúihoz, illetőleg szakértőihez először a vádló, a védelem tanúihoz és szakértőihez pedig első sorban a vádlott, illetőleg képviselőik intézik a kérdéseket és azután azokhoz a kérdezőnek ellenfele is tehet kér Jéseket. Erre a magánfél vagy ennek képviselője intézhet kérdéseket. Az ellenfél, illetőleg a magánfeí vagy ennek képviselője után az első kérdező