Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

8 1110. szám. válságok és kormányrendszerek bukása egymást érte, a politikai eszmeáramlatok rohamos váltakozása mellett #az esküdtszéki intézmény érintetlen maradt és sem az imperialismusnak, sem a radicalismusnak nem jutott eszébe, ezen intézmény ellen támadást intézni. Németországban a birodalmi büntető perrendtartás megalkotásánál a kormányzat élén állt férfiak kísérletet tettek az esküdtbiróságot, — a Schöffengerichtek (népbiróságok) által helyettesíteni, ámde a nemzet közérzülete feltámadt ezen terv ellen s az esküdtbíróság az egész német birodalom területén a legsúlyosabb bűntettekre ki lett terjesztve. Ausztriában, az ott létező nemzetiségi nagy ellentétek daczára meghonosittatott az esküdtbíróság, mely nehéz körülmények között is kielégítően működik, ugy, hogy eltörlése mellett komoly törekvés ott sem jelentkezik. ; Magyarország egységes állam, az állam eszméje minden imitt-amott mutatkozó ellenáramlat daczára napról-napra erősbödik és tért foglal s lehetetlen, hogy el ne birja azon intézményt, mely másutt, sokkal rosszabb politikai és társadalmi viszonyok között \%, jónak és czélszerfínek bizonyult. Az esküdtbíróság ellenesei a nemzetiségi és felekezeti ellentétekre utalnak. Ily ellentétek fennállanak más államokban is a nélkül, hogy az esküdtbíróság működése elé komoly akadályt gördítettek volna. S ha más államokban az ellentétek talán kisebbek is, mint nálunk, — mi ismét utalhatunk arra, hogy a socialis kérdés Magyarországban korántsem bír még azon a társadalmat széjjelbontó, a gazdasági ellentéteket kiélesitő hatással, mint akár Franczia-, akár Angol- vagy Németországban. A bizottság az eléje terjesztett adatokból meggyőződött, hogy teljes mértékben fenforognak azok a feltételek, melyektől e reform helyes életbeléptetése függ é* hogy Magyarországnak nincs egyetlen egy törvényszéke, melynél kellő számú, a magyar nyelv ismeretével biró esküdt rendelkezésre ne állana. A bizottság ez alapon egyhangúlag elhatározta, hogy az esküdtbíróság hatásköre a közönséges bűntettekre is kiterjesztve legyen. Ehhez a határozathoz csatlakozott a bizottságnak az a két tagja is, a ki az esküdtszék hatáskörének e kiterjesztése ellen aggodalmat táplált, mert abból a megfontolásból indult ki helyesen, hogy a törvényhozás nem tarthatja feladatának, hogy ellenálljon annak az áramlatnak, mely több, mint 50 év óta, hazánkban a kiterjesztés mellett nyilvánul. A bizottságban az a javaslat is tétetett, hogy a járásbírósághoz utalt büntető ügyekben népbiróság (Schöffengericht) ítéljen. E javaslat azonban nem talált a bizottságban visszhangra.. Midőn a népbiróság intézményét Németország elfogadta, történeti traditiókra hivatkozhatott, melyek nálunk teljesen hiányoznak. Azonban ezen hiánytól eltekintve, elvileg nem tudott a bizottság ezen javasolt intézmény mellett pártot fogni. Az esküdtbiróságnál külön és önálló szerep jut az esküdt biráknak, külön és önálló szerepük van a szakbiráknak. A népbiróságnál a tény- és jogkérdés felett a szakbíróval együttesen ítélnek a népbirák. Itt csak két eset lehetséges ; vagy a szakbíró nagyobb tudománya és nagyobb tapasztalata elnyomja a népbirákat s akkor a népbirákra nincs semmi szükség, — vagy pedig a népbirákból alakuló többség kerekedik a szakbíró fölé, a mi úgy a biró állásával, mint a büntető jogszolgáltatás érdekével összeférhetetlen volna. Mindkét eshetőség veszélyes és a hatáskörök összezavarását előidézhető népbiróság intézménye ellen szól. De a népbiróság behozatala ellen szólnak tényleges körülmények is. A büntető ügyek legnagyobb részét a járásbíróságok intézik el; azon kisebb községekben, a hol a járásbíróságok székelnek, vagy hiányozni foganépbirók alakítására szükséges intelligens elem, vagy pedig a mindenesetre csekély számú intelligentia annyira igénybe fogna vétetni, hogy rendes munkássága volna a népbiróságban való részvéte által veszélyeztetve. Elvi és hazai viszonyainkból merített okok miatt nyilatkozott a bizottság a népbirói intézmény behozatala ellen.