Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

100 1110. szám. U3. §. Az előzetes letartóztatást rendszerint a vizsgálóbíró, esetleg a vádtanács vagy az ítélőbiróság, ha pedig a késedelem veszélylyel jár, a kir. ügyészség, járásbíróság vagy rendőri hatóság (85. §. első bekezdés) irásba foglalt határozatban rendelik el. A határozatban lehetőleg pontosan megjelölendő a terheltnek személye, továbbá megemlítendő a terhére rótt bűncselekmény, a letartóztatás törvényes oka és ama hatóság, mely elé a terhelt állítandó. A határozat a terheltnek elfogatásakor, esetleg a hatóság elé állításakor kézbesítendő ; irásba foglalása és kézbesítése csak akkor halasztható el, és pedig legfeljebb huszonnégy órára, ha a késedelem veszélylyel jár. A mennyiben a 108. §-ban megnevezettek letartóztatásának helye van, ennek elrendeléséről a feljebbvaló, illetőleg fegyelmi hatóság azonnal, lehetőleg a foganatosítás előtt értesítendő. Katonai bíróság hatóságának alávetett egyén ellen elrendelt előzetes letartóztatás csak feljebbvaló hatósága utján foganatosítható. A fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban levő vagy ideiglenes szolgálat tételére behívott tagjai ellen e szolgálatuk tartama alatt a polgári hatóság, béke idején csak bűntett miatt, szökés esetében vagy a 141. §. 3. pontja alapján rendelhet el előzetes letartóztatást. Valódi mozgósítás esetében ennek közhírré tételétől a leszerelésig, mozgósított csapathoz, katonai intézethez, vagy hatósághoz tartozó, vagy ilyenhez behívott egyént a polgári hatóság csak akkor tartóztathat le, ha szökésben van, vagy katonai behívó parancsnak nem engedelmeskedett, vagy ha ellene olyan bűntettnek nyomatékos gyanúja forog fenn, melyre a törvény legkisebb büntetésül öt évi fegyházat vagy ennél súlyosabb büntetést rendel-. A kézrekerült katonai szökevény, vagy a fegyveres erőnek az a tagja, a ki a katonai behívó parancsnak nem engedelmeskedett, azonnal a legközelebb levő katonai hatóságnak adandó át. 144. §. Bármely közhatóság, közhivatalnok vagy hatósági közeg letartóztathatja azt, a ki ellen hivatalos értesülése szerint elfogató parancs (143., 150. §§.) vagy nyomozó levél van kibocsátva. A letartóztatott a legközelebb levő vizsgálóbíró, járásbíróság, kir. ügyészség vagy rendőri hatóság elé állítandó. Az átvevő hatóság a letartóztatottat azonnal szabad lábra helyezi, mihelyt meggyőződik, hogy ez nem az az egyén, a kinek elfogatása vagy körözése elrendelve van. Ellenkező esetben intézkedik, hogy a letartóztatottat ama hatóság elé kísérjék, a mely az elfogató parancsban vagy nyomozó levélben megjelölve van. 145. §. A járásbíróság, a kir. ügyészség és a rendőri hatóság kötelesek az általuk letartóztatott vagy eléjök állított egyént azonnal, legkésőbb huszonnégy óra alatt kihallgatni. A letartóztatott kihallgatása ulán azonnal szabad lábra helyezendő, ha további fogvatartására nincs törvényes ok. Ha a letartóztatott egyén oly bűncselekményt követett el, mély a katonai bíróság hatásköréhez tartozik, azonnal, legkésőbb negyvennyolcz óra alatt, a legközelebb levő katonai hatóságnak adandó át. Más esetekben a kir. ügyészség és a rendőri hatóság kötelesek a letartóztatottat a kihallgatás után azonnal, legkésőbb negyvennyolcz óra alatt, a mennyiben bünlelt vagy tör-