Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-1086. A közlekedésügyi bizottság jelentése, a kereskedelemügyi m. kir. minister által „a temesvár-lippa-radnai helyi érdekű vasut engedélyezéséről” beterjesztett s a képviselőház részéről a közlekedésügyi bizottsághoz utasitott törvényjavaslat tárgyában
72 1086. szám. Ez a körülmény sarkalta egyrészt Temes vármegye északi részének sűrű népességit vidékét, másrészt a nagy gyáriparral biró és a közvetitő kereskedelem érdekeit szivén viselő Temesvár szab. kir. várost arra, hogy helyi érdekeltséggé alakulva, egyrészt Temesvárral másrészt Lippánál a m. kir. államvasutak arad-piskii vonalával közvetlen vasúti összeköttetést nyerjen; hogy ezúton mig a gyáripar fentartása és fejlesztéséhez szükséges anyagok gyorsabb és olcsóbb beszerzésének előnyeit biztosítsa, addig fejlesztőleg hasson közre azon nagy vidék gazdasági érdekeire is, mely természetszerűleg Temesvárra, miiit elárusitási, értékesítési piaczés kereskedelmi központra van utalva. A helyi érdekeltség kebeléből kiküldött végrehajtó-bizottságnak megadatván az előengedély, annak alapján a m. kir. államvasutak Temesvár-Gyárváros állomásából kiágazólag ugyancsak a m. kir. államvasutak Radna-Lippa állomásáig vezetendő h. é. vasút hossza 63*3 kilométerben megállapi Itatott. A vasút épitési és üzletberendezési költsége összesen 2,460.000 forintban vagyis pályakilométerenként 38.860 forintban állapittatott meg; mely kilométerenkénti épitési költség, ha a forgalmi eszközök beszerzésére megállapított 158.250 forint s a tartalékalap képzésére kihasítandó 30.000 forint leszámittatik, tetemesen alább szátl, úgy hogy a tulaj donképeni épitési költségek 2,271.750 forintra, vagyis pályakilométerenként 35.888 forintra rúgnak. Tekintve, hogy a h. é. vasút egy része hegyi pálya jellegével bir; hogy a pályamenti föld árának magassága a kisajátítás költségeit is tetemesen növeli; hogy a Maroson át mintegy 300 méter hosszaságú vashid épitendő, mely nemcsak a kedvezőtlen geológiai viszonyok folytán igen mély alapozást igényel, de a jégzajlások ellenében szilárd kőburkolattal látandó el; tekintve, hogy az alkalmazandó sinek folyóméterenként aczélból 23*6 kilogrammnál könynyebbek nem lehetnek, és függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon lesznek elhelyezendők, hogy igénybevételűk 6.000 kilogramm keréknyomás mellett négyzetczentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon; tekintve, hogy épen ezért a nehezebb mozdonyok közlekedésére alkalmas pálya megfelelő al- és felépitménynyel lesz ellátandó; tekintve, hogy a tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, vagyis a törzsrészvények ellenébeni 861.000 forint hozzájárulási összegből 671.000 forint érdekeltségi hozzájárulás által, mig a hiányzó 190.000 forint pedig az állam által segély és postaszállitás czimén adandó külön-külön 95.000—95.000 forint, helyesebben 50 egymást követő éven át 4.750—4.750 forint évjáradék által biztosítva van; 11 tekintve végül, hogy az állam által fenti czimleteken adandó segély 190.000 forint lőkeértéke fejében ugyanennyi névértékű törzsié&zvéuy lesz az állam tulajdonába bocsátandó, és hogy a megállapított post^hozrájáiulás a külön segélylyel együttvéve 2,460.000 forintnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének legfeljebb 7-7°/o-át képezvén, az 1888. évi IV. t.-czikkben megállapított 10—10°/o-nyi segélyezés mérvén jóval alul marad, és hogy így a törvényes szempontok megvédve és betartva vannak; tekintve, hogy a végrehajtó-bizottság a 120.000 forintban megállapított engedélyezési biztosítékot a m. kir. központi állampénztárba befizette — a közlekedésügyi bizottság a hozzá utalt fentebbi törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben való elfogadásra ajánlja. Budapest, 1896. évi április hó 9-én. Báró Nicolics Teodor s. k, Bessenyei Ferenca s. L, a közlekedésügyi bizottság elnöke a közlekedésügyi bizottság előadója.
