Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1076. Törvényjavaslat, a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról

1076. gzám. 61 40. §. A bélyeg- és illetékmentességet ugyanazok a szempontok indokolják, melyek a birtokrendezésre vonatkozó más törvényekben érvényre jutottak. 41. és 43. §. A 41. és 42. §. átmeneti intézkedéseket foglal magában a javaslat anyagi rendelkezései szempontjából. A javaslat nem kivan a megalkotandó törvénynek visszaható erőt tulajdonitani és ezért nem érinti azokat a kérdéseket, a melyek a törvény hatályba léptének időpontjáig jogerős ítélettel vagy jogérvényesen kötött egyezséggel megoldattak. Tekintettel azonban arra, hogy az eddigi fogyatékos szabályok a bíróságok ítélkezésének biztos támpontjául nem szolgálhatnak: szükséges, hogy mindazokban a kérdésekben, a melyekben a biróság akár az első fokban, akár a felső fokokban határozni hivatva lesz, az alkotandó törvény anyagi rendelkezései nyerjenek alkalmazást. A fentebbi §-ok szövegezése lehetővé teszi, hogy azokban a folyamatban lévő perekben, a melyekben a megválthatóság kérdése külön jogerős Ítélettel máiéi van döntve, a megválthatás kérdése érintetlen maradjon s az új törvény anyagi intézkedései csak a megváltás módozataira alkalmaztassanak. 43. §. A szolgálmányok hátralékainak behajtása az 1871 : LIII. t.-cz. 87. §-a nyomán — az összegre való tekintet nélkül — a sommás eljárásra utaltatik. Ugyanazok a szempontok, melyek az irtványokról szóló 1871 : LIV. t.-cz. 15. §-ában kifejezésre jutottak, indokolják, hogy a hátralékok tekintetében bizonyos elévülési idő állapíttassák meg. Az erre vonatkozó intézkedés két irányban mozog. Egyrészt a múltra vonatkozik s egy maximális időtartamot állapít meg, a melyen túlterjedŐleg a hátralékot nem lehet megítélni akkor sem, ha a kereset a törvény hatályba lépte időpontjában már meg volt indítva. Másrészről intézkedés történik a jövőre nézve is, annak kimondásával, hogy a hátraléic iránti jog három év alatt elenyészik. A javaslat az elévülést tárgya«ó említett intézkedése nem kivan különbséget, tenni azok közt a szolgálmányok közt, a melyek a javaslat szerint megválthatók és azok közt, a melyek meg nem válthatók s a melyekre vonatkozó birtokviszony a magánjog szabályai szerint lesz megítélendő. 44. §. A 44. §-ban kifejezésre jut az általános indokolás során kifejtett az az elvi álláspont, mely szerint a javaslat csupán arra szorítkozik, hogy a szóban forgó birtokviszonyokat a magánjog uralma alá visszahelyezze s a netán szükséges további szabályozást a magánjog codificatiojának kívánja fentartartani. 45. §. A javaslatban szabályozott ügyekben eddig követett bírói eljárás az ország egyes részeiben számos eltérést tüntet fel, s az ezúttal szabályozott eljárás sikere szempontjából is kívánatos, hogy a gyakorlati alkalmazásnál lehetőleg figyelem fordittassék a fenforgó különsszeríí viszonyokra. Ezért czélszerünek mutatkozik az eljárásra vonatkozó átmeneti intézkedéseknek és az eljárás részleteinek megállapítását törvényhozási felhatalmazás alapján kibocsátandó és a szükséghez képest pótolható és módosítható rendelet tárgyává tenni. 46. §. A 46. §. a szokásos végrehajtási megbízást tartalmazza. Budapesten, 1896. évi április hó 8-án. Erdély Sándor s. k., tn. kir. igagságügyminister.