Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1076. Törvényjavaslat, a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról

1076. szám, 51 II. Részletes indokolás. A részletek indokolásául szolgáljanak a következők: 1. §. Azok a birtokviszonyok, melyeket a javaslat szabályozni kivan, részint positiv, részint negatív irányban vannak meghatározva. Az előbbi tekintetben a javaslat azt állítja fel kellékül, hogy a birtokteriilet majorsági természetű, vagyis olyan legyen, mely semmi vonatkozásban sem volt az úrbéri köteléknek és az ezzel járó megszorításoknak alávetve, s a mely ennek következtében a volt földesúr szabad rendelkezése alatt állott. Megkívántatik továbbá, hogy a birtokviszony az 1848. évi január hó 1. napja előtt keletkezett legyen, mert csakis az ezt az időpontot megelőző jogrendnek eddigelé megoldatlan kérdései képezik feladatát a javaslattal czélba vett kivételes törvényhozási szabályozásnak. Szükséges végül, hogy a birtokviszony oly módon keletkezett, mely szerint a birtokterület évenkinti szolgálmányok mellett haszonélvezetül engedtetett át. Nem tesz különbséget, vájjon az átengedés szóbeli vagy írásbeli szerződés alapján történt-e s vájjon az évenkinti szolgálmányok készpénz fizetésében, termények szolgáltatásában avagy munka teljesítésében állottak-e. A mi a meghatározás negatív oldalát illeti, a javaslat 1. §-a súlyt fektet arra, hogy kimerítően fel legyenek sorolva mindazok a birtokviszonyok, melyeknek az ezúttal rendezni kivánt birtokviszonyokkal némi hasonlatosságuk van ugyan, de a melyekről más törvények rendelkeznek s ez okból az ezúttal czélba vett szabályozás körén kivül esnek. Ilyen az úrbéri birtok, a pusztatelkek, a foglalások, a maradványföldek, az irtványok és a telepitvények. A meghatározásnak e mellett a módja mellett be lehet érni a javaslat körébe eső birtokviszonyok példaszerű felsorolásával, a mely ki nem zárja, hogy ^oly birtokviszonyokat is lehessen a javaslat körébe vonni, a melyeket az 1. §. kifejezetten fel nem emlit, de a melyek az 1. §-ban megállapított ismérveket feltüntetik. 2. §. Az általános indokolás során kifejtett elvi állásponthoz képest a javaslat mindenekelőtt lehetővé kívánja tenni, hogy az, a ki a birtokterületét haszonélvezi, a birtokot terhelő szolgálmányokat megválthassa és a birtokterületet tulajdonul megszerezhesse. Az úrbéri nyiltparancsok különbözően állapították meg a megválthatóság előfeltételeit. Az 1853. márczius 2-iki úrbéri nyiltparancs 19. §-a megkívánta annak igazolását, hogy az átengedés örök időre vagy a család, vagy a férfiág kihaltáig történt. Az 1854. június 21-iki erdélyi nyilt parancs 18. §-a szerint pedig megváltásnak csak akkor van helye, ha az átengedés örök időre a család, vagy a férfiág kihaltáig, vagy általában a visszavétel jogának kifejezett fentartása nélkül határozatlan időre szól. Mind a két nyilt parancs kimondotta, hogy az ideiglenes tartamú szerződéseket érinteni nem kívánja. Jóllehet, a javaslat a kérdés megoldásánál szintén ebből az elvi álláspontból indul ki, mégis mellőzi az átengedés időtartama tekintetében megkívánt előfeltételeknek taxativ felsorolását, mert azokat a körülményeket, a melyek az átengedés ideiglenességét kizárják, igen nehéz kimeríteni s mert a bíróságok gyakorlata épen azért vált ingadozóvá, mert az a mód, 7*