Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1076. Törvényjavaslat, a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról

44 1078*> szám. 45. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény tárgyát képező ügyekben követendő eljárás részleteit és az eljárásra vonatkozó átmeneti intézkedéseket rendelettel megállapithassa, s az erre vonatkozó rendeletét a szükséghez képest pótolhassa és módosíthassa. 46. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a pénzügyi ministerek bízatnak meg. Budapesten 1896. évi április hó 8-án. Erdély Sándor s, k., m. hir. iganságügyminisgter. Melléklet az 1076. számú irományhoz. Indokolás, „a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról" szóíó törvényjavaslathoz. i. Általános indokolás. Az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolat és az ezzel hasonló jogállapot nyomán keletkezett birtokviszonyoknak egy része mai napig sincsen úgy szabályozva, hogy azokra nézve a felmerülő kérdéseknek birói úton való megoldása biztos alapon s az ellentétes érdekek sérelme nélkül megtörténhetnék. Ide tartoznak az osztott tulajdonnak azok a ktilönszertí esetei, melyeket a volt földesúr által évenkénti szolgálmányok mellett haszonvétel végett átengedett egyes majorsági birtokterületek, jelesül az ügynevezett majorsági vagy curialis zsellértelkek, a bérföldek, taksalis vagy censuális földek, ipari vagy szorgalmi földek, taksás házak s az ezekhez hasonló természetű, az ország különböző vidékein, különböző elnevezések alatt előforduló, egyéb majorsági birtokterületek tekintetében fennálló jog- és birtokviszonyok tüntetnek fel. Az 1853. évi márczius hó 2-án kibocsátott (magyarországi) úrbéri nyiltparaucs 19. §-a azt mondotta ki, hogy azon földek tekintetében, melyek nem esnek az úrbéri telek, úrbéri legelő, erdő, nádas és szőlő (id. nyílt parancs 3., 4., 6., 7., 8., 9., 15. és 17. §§.), a puszta telek, a maradványföld és az irtvány fogalma alá, de a melyek már az úrbér behozatalakor vagy később benépesittettek, vagy a volt jobbágyoknak különbeni mivelés, beültetés, vagy másnemű haszonvétel végett írásbeli vagy szóbeli egyezkedés által évenkinti természetbeni szolgáltatások, adózások vagy bér (census,) mellett örök időkre, vagy a család avagy férfiág kihaltáig átengedtettek, a jelenlegi birtokáílapot a szerződés vagy az eddigelé divatozott szolgálmányok mellett fentartandó. A nyiltparancs ennek kapcsán kimondta azt az elvet, hogy az ilyes földeken fekvő tartozások megválthatók; de a 22. §-ban ki van mondva az is, hogy különös rendelkezésnek tartatik fenn annak meghatározása, mely feltételek alatt s mily módon kellessék a szóban forgó szolgálmányokát megváltani. Addig is az ilyen megváltások a szolgabírói hivataloknak, mint politikai hatóságoknak közbenjárása mellett, szabad egyezkedés utján eszközölhetők.