Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-CCXLIII. Törvényjavaslat, az Alvincztől Nagy-Szebenen át a vöröstoronyi szoros melletti határszélig vezetendő gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről
CGXLIII. szám. 377 jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest, hivatalos ügykezelési nyelve a magyar. 23. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szeJbály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat hatályba lépte napjától (27. §.) számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ugyancsak a jelen engedélyokirat hatályba lépte napjától fognak számíttatni az állami megváltási jog érvényesítésére, a szállítási és egyéb adókedvezményekre (1880. évi XXXI. t.-cz. 5. és 6. §-ai, 1888. évi I. t.-cz. 5. §-a) vonatkozó törvényes határidők is. A 90 évi engedélytartam leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának 6) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Világosan megjegyeztetik azonban, hogy az állami megváltási ár kiszabásánál a fentebbi 8. §.- szerint az állam terhére eső 3,700.000 forintnyi tőkeösszeg sem mint ilyen, sem mint a megállapítandó megváltási évjáradék minimális megszabásának alaptényezője nem fog beszámíttatni, hanem a megváltás tárgyát csakis azon vagyonérték fogja képezni, mely a fenti 8. §. b) pontja szerint az engedélyes társaságot megillető forgalom átlagos jövedelmezőségének, illetve a 7. §-ban megállapított 5,000.000 frt társasági építési tőkének és a társaság számlájára a kormány engedélyével netalán később végrehajtandó beruházásoknak a megváltás idejében megfelel. Ugy a megváltási, mint a szállományi jog érvényesítése esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel pályaudvarokkal, fel- és lerakóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó-házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkai egyetemben; ellenben az engedélyes vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak föl, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 24. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXXIII. KÖTET. 43