Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-CCXLIII. Törvényjavaslat, az Alvincztől Nagy-Szebenen át a vöröstoronyi szoros melletti határszélig vezetendő gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről
374 GCXL1II. szám. Háború és mozgósítás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészítő részei, a népjog oltalma alatt állanak. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. t.-cz. 38. §-ában és az 1873. évi II. t.-cz.-ben megállapitvák. 17. §. Áz állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbízattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók. 18. §. Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi m. kir. minister kívánatára, a m. kir. postát — a 8. §.. b) pontjában érintett átmenő forgalom kivételével — ingyen köteles szállítani. A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti úton fogja megállapítani, e feltételek azonban nem lesznek terhesebbek, mint a minők a helyi érdekű vasutakkal szemben általában alkalmaztatnak. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 19. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távírdák, távbeszélők, vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t.-cz. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyes szorosan alkalmazkodni köteles. A távírdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal a minister az épités, berendezés és üzletbentartás feltételeit rendeleti úton állapítja meg. Engedélyes a vasútra vonatkozó építési engedély kinyerése után a távirda, távbeszélő vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben köteles a kereskededelemügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezéséig elkészülhessenek, illetve használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m, kir. minister fentartja magának azon jogot, hogy az üzleti távírda-, vagy távbeszélő-vezetéket a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző készülékekig engedélyes költségén, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság és az engedélyes közt jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően saját közegei által megépíthesse. Ez esetben, a mennyiben az üzleti távirda- vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejűleg állami távirda vagy távbeszélő vezeték nem építtetnék, engedélyes köteles az oszlopok és