Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-CCXLIII. Törvényjavaslat, az Alvincztől Nagy-Szebenen át a vöröstoronyi szoros melletti határszélig vezetendő gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

372 CCXLIIT. szám. 13. §. A menet- és szállítási díjak, az engedélyes társaságnak fentartott forgalmakban a követ­kezőleg szabatnak meg: o) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon haszná­latban lévő másodosztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeneső osztályért személy és kilométerenként 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kg.-nyi súlytételekre fölfelé kikerekit­hetők, 10 kg.- és küométerenkint Oáo kr.-uyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. Gyorsárúként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabárúosztályban O90 kr., a II. mérsékelt darabárúosztályban 0*60 kr. és a terjedelmes árúk után l­20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és # épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakomá­nyokban kilométerenként és 100 kg.-ként legfeljebb 0*so kr. díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kg.- ós kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabványsúly alap­ján szállítandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabárúosztály fennebbi tétele szolgál leg­magasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámitási határoz­mányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szál­lítására és viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 7-ik §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7°/o-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat hatá­rozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intéz­kedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes: 1. hogy mindazon keditezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek; 2. hogy külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed; \ 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a haza kikötők javára fog engedélyezni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom