Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1073. Törvényjavaslat, a temesvár-lippa-radnai helyi érdekű vasut engedélyezéséről

1073. szám. 29 A temesvár-lippa-radnai h. é. vasút tényleges épitési és üzletberendezési költsége 2,460.000 írtban, vagyis pályakilométerenként 38.860 frtban állapíttatott meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 158.250 frt, — tartalékalap képzésére pedig 30.000 frt hasitandó ki, megjegyezvén, hogy ezen utóbbi összeg ah. é. vasútnak a kibocsátási árfolyam szerinti értékben számitott elsőbbségi részvényeiben is letehető. A forgalmi eszközök beszerzési költségének és a tartaléktőkének levonásával tehát a tulajdonképeni épitési költségek 2,271.750 frtra, vagyis pályakilométerenként 35.888 frtra tehetők. A költségek ezen mérve, eltekintve attól, hogy a pályamenti termékeny földek árának magassága folytán a kisajátitás költségeit kilométerenként átlag 3.000 frttal kellett előirányozni, és hogy a Maros fölött mintegy 300 méter hosszú hid létesitendő, mely a kedvezőtlen geológiai viszonyok folytán igen mély alapzást igényel, egyfelől abban találja indokolását, hogy a h. é. vasút egy része hegyi pálya jellegével bir, másfelől pedig abban, hogy nemcsak a műtárgyak, hanem az egész pálya is a nehezebb mozdonyok közlekedésére alkalmas 6.000 kilogramm keréknyom ásnak megfelelő alépitménynyel és felépitménynyel lesznek előállitandók. E körülményekre való tekintetlel az alépitmény költségei km.-ként 13.612 frttal, a felépítmény költségei pedig —- a vágányok kavicsolását is beleértve — km.-ként 13.460 frttal voltak előirányozandók. A 2,460.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35°/o, vagyis 861.000 frt erejéig törzsrészvények, 65°/o — vagyis 1,599.000 frt erejéig pedig 5°/o-os osztalékra jogositó elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. A 861.000 frtnyi törzsrészvénytőkére 671.000 frt érdekeltségi hozzájárulás van bejelentve, mely összegben az érdekelt állami uradalmaktól az 1880. évi XXXI. t.-cz. 7. §-a értelmében igényelhető hozzájárulás benn nem foglaltatik. — Ez irányban a tárgyalások folynak. — A hiány ez idő szerint tehát 190.000 frt. E hiány fedezése czéljából az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postaszállitás fejében a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott 50 egymást követő éven át 4.750 frtnyi évjáradék, másfelől ugyanazon t.-cz. 7. §-a alapján a h. é. vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból, annak állásához képest vagy az épités tényleges megkezdésétől számitott 50 egymást követő éven át fizetendő 4.750 frtnyi évjáradék, vagy egyszerre és egy összegben fizetendő 95.000 frtnyi tőke lenne biztosítandó, oly további kikötéssel, hogy a posta-hozzájárulásnak és külön állami segélynek külön-külön 95.000—95.000 forintnyi, összesen tehát 190.000 frtnyi tőkeértéke fejében ugyanannyi névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába bocsátandó. Önként érthetőleg az esetre, ha a kincstári uradalmak a törzsrészvénytőke fedezetéhez hozzájárulnának, illetőleg ha ily hozzájárulás az 1880. évi XXXI. t.-cz. 7. §-a értelmében meg fog állapíttatni, a helyi érdekű vasút-segélyalapból kilátásba helyezett 95.000 frt értékű hozzájárulást megfelelően csökkenteném, miután a fenforgó viszonyok között nem találnám indokoltnak azt, hogy az állam a h. é. vasutat nagyobb mérvben segélyezze, mint a mennyi állami hozzájárulást a tényleges tőke 35%-ának teljes fedezete igényel,. — s miután abban a nézetben vagyok, hogy a vasúti külön segélyalap igénybevételéről csak az esetben lehet szó, ha az érdekeltségi hozzájárulások (ide értve természetesen az állami birtokok érdekeltségét is) a törzsrészvénytőke fedezésére elégtelenek. Az ily módon megállapított posta-hozzájárulás és a külön segély együttvéve a 2,460.000 forintnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének legfeljebb 77°/o-át képezvén, az 1888. évi IV. t.-czikkben megállapított 10— 10°/o-nyi segélyezés mérvén jóval alul marad. A helyi érdekű vasút üzletének kezelése a m. kir. államvasutakra ruháztatnék.