Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1109. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése 1. sz 1894. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1894. évi munkálatairól és költségeiről

282 1109. szám. delkezésre álljon, hogy az által a terméskő árának indokolatlan emelése is megakadályoztassák, tekintettel kiváltképen a közel jövőben tervezett nagyobb arányú munkálatokra, melyek nagymennyiségű kőszükséglettel fognak járni, a duna-bogdány-visegrádi s az államkincstár tulajdonát képező kőbányáknak állami kezelésbe való átvétele határoztatott el. Ezen házilagos bányaüzemnek feladatát első sorban az képezte volna, hogy a vízszabályozási munkálatokhoz szükséges terméskő-mennyiség a lehető legolcsóbb áron állíttassák elő. A bányaüzemnek állami kezelésbe történt átvétele után tapasztaltatott azonban, hogy a terméskő olcsó árban csakis ugy állitható elő, ha az a faragott kövek mellékterményét képezi. Ennélfogva az üzem faragott kövek, nevezetesen burkolati kövek előállítására is kiterjesztetett. A faragott kövek a bánya-kezelőség által értékesíttetnek, s a befolyó vételár az üzemi költségeket mérsékli. 1894. év végével e czímen 36.829 frt 58 kr. készpénzbevétel volt és 63.061 frt 87 kr. értékű kőanyag maradt raktáron, a mely összegnek és értéknek levonásával a bányaüzem tulajdonképen csak 21.602 frt 70 krba került. Ezen valóságos kiadással szemben áll még a kincstári bányáknak összesen 26.754 frt 63 kr. értékű leltári szer- és anyagkészlete. 14. czím. A mezőrendőrségi tőrvény végrehajtási költségeire utalványoztatott 5.432 frt 21 kr. A mezőrendőrség és mezőgazdaságról szóló 1894. évi XII. t.-cz. a mező- és hegyőrök részére meghatározott szolgálati jelvény a törvény végrehajtási rendelete szerint az elsőfokú hatóságok hivatalos megkeresésére, a kir. adóhivatalok által darabonként 25 kr. befizetése mellett szolgáltatik ki. A hivatkozott törvényczikk 1894. évi november hó 1-én lépett életbe és igy gondoskodni kellett arról, hogy annak végrehajtásához igényelt jelvények rendelkezésre álljanak. Miután ezen kiadás fedezetéről az 1894. évi költségvetésben gondoskodni nem lehetett, a mennyiben a törvényczikk a költségvetés megszavazása után tárgyaltatott, a pénzügyminister előzetes hozzájárulásával a szolgálati jelvények előállításával felmerülő költség, mint előirányzatnélküli átmeneti kiadás számoltatott el. Ezen kiadás különben bő fedezetét fogja találni a szolgálati jelvények eladásából befolyó s előirányzaton kívül átmeneti bevételként a következő évben elszámolandó jövedelemben. 15. czím. A ragadós tüdölob kiirtására sa kártalanítási igények kielégítésére: utalványoztatott 529.029 frt 30 kr. A kiadás a ragadós tüdőlobbal fertőzött vármegyékben az 1893. évi II. t.-cz. alapján foganatosított irtás következménye. A ragadós tüdőlob irtása körül, ugy a külföldön, mint az országban szerzett tapasztalatok beigazolták, hogy a kór gyökeres elfojtása egyedül ugy érhető el, ha az Összes fertőzött és fertőzés-gyanús állatok kiirtatnak. Ennélfogva, hogy egyrészt a német birodalommal megkötött állategészségügyi egyezményben a tüdőlob gyökeres irtása iránt elvállalt kötelezettségnek elég tétessék, s hogy másrészt az előző években nagy áldozatok árán már elért eredmények biztosíttassanak, az irtás 1894. évben is teljes erővel folytattatott. A tömeges irtással járó kiadások idézték elő a kimutatott kiadást. A kiadás különben még annak idején a pénzügyministernek bejelentetett és hozzájárulásával a ministertanács 592.836 frt 89 krig terjedhető előirányzatuélküli kiadáshoz való hozzájárulását adta. Az állami számvevőszék e czímnél múlt évi megjegyzése (164. lap) kapcsán tisztelettel jelenti, hogy a ragadós tüdőiobb kiirtása czéljából adandó kárpótlások mérvére a földmivelésügyi