Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-1109. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése 1. sz 1894. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1894. évi munkálatairól és költségeiről
280 1109. szám. Válasz azonban erre még nem érkezett s a kért s ujabban megsürgetett indokolás sem küldetett meg. Végre fölvilíígositólag még megjegyzi az állami számvevőszék, hogy a tenyészmarhaimportban részesültek által a szóban levő összeg 3 egyenlő részletben 1894—1896. években téritendő meg. A közölt adatok szerint, 1894-ben az importban részesüllektől csak 21.116 frt 44 kr folyt be; az 500.000 frtból 12.687 frt 64 kr nem használtatott föl s ezek az összegek, valamint a magy. ált. hilelbanknál az állam javára fölmerült 1.655 frt 92 kr. kamat, együtt 35.460 frt a nevezett bank kezelésében van s e zárszámadásban készpénz-maradványképen van kimutatva. A szóban levő 500.000 frt mikénti fölhasználását az állami számvevőszék a bekért, okmányolt számadásokból fogja megállapítani. 11. ez ím. Az állami erdőknél utalványoztatott ...... 4.978 frt Bí 1 /^ kr. Ez az előirányzatnélküli átmeneti kiadás a következőkből keletKezelt: Az orsovai erdőhivatal kerületéhez tartozó Nádorhegy, Ruszkabánya és Ruszkicza községekben gyakorolt regalejogok alapjin megállapított kártalanítási tőkék után 1894. évre járó 2.544 frt 75 kr. kamat a brassói bánya- és kohó-részvényegyesületnek a vele kötött szerződés értelmében utalványozandó volt, miután azt a pénzügyminister a regale-kártalanitásra adott államkötvények kamataiból nem fedezte. Továbbá a selmeczi erdészeti akadémiának, az 1890. évi bécsi általános gazdasági és erdészeti kiállításon bemutatott tárgyai után felmerült 2.015 frt OO 1 /^ kr. költsége visszatérittetett; végre az 1892. évi phílíppopolisi kiállítás alkalmából utólagosan felmerült 418 frt 56 kr. kiállítási költség szintén kifizetendő volt. 12. ez ím. Az állami lótenyéssintézeteknél: a) A mezőhegyesi ménesintézetnél a békés-csetnídi helyi érdekű vasútoktól átvett törzsrészvények értékének második részlete fejében utalványoztatott , 6.000 frt. A minister ezen kiadást következőleg indokolja: »A mint az előző évi első részletnél indokoltatott, ugy a törvény értelmében, mint a mezőhegyesi ménesintézet érdekének szemmeltartásával az említett vasutak szarvas-mezőhegyesi vonalának kiépítéséhez 30.000 frt értékű törzsrészvény átvételével járult hozzá hivatali elődöm, mely hozzájárulási összeg öt évi egyenlő részielekben fizettetik be. A tárgyalás elhúzódása következteben azonban, mint az 1893-iki, ugy az 1894-iki részlet sem volt még a költségvetésbe beállítható.« b) A mezőhegyesi élővíz-csatornán épített vasúti hidak építésére utalványoztatott 16.547 frt 85 kr. E kiadásra vonatkozólag a minister következőket jegyzi meg; A mezőhegyesi élőviz-csatorna az arad-csanádi egyesült vasutak arad-szegedi vonalát négy helyen, mezőhegyes-kétegyházi vonalát pedig két helyen metszvén át, a csatorna építésére az engedély annak idején oly feltétellel adatott meg, hogy azon helyeken, a hol a csatorna a vasút vonalát metszi, falazott és vas-szerkezetű hidak állitandók fel. A csatornaépítés sürgős volta következtében azonban vasládákat akkor elkészíteni nem lehetvén, ideiglenesen fahidak állíttattak fel. Ezen fahidak azonban már 1893-ban oly állapotba jutottak, hogy helyreállításuk igen tetemes költséget igényelt volna,' s különben is a vasúttársaság felelősségére való hivatkozással sürgette a vashidak mielőbbi felállítását. Ezen vashidak tehát a vasúttársaság által — mely azokat ugyancsak az engedélyokirat értelmében kezelni és karban tartani köteles — felépíttetvén, azok költsége 1894-ben számoltatott a ménesintézet terhére a nélkül, hogy erről költségvetésileg idejében lehetett volna gondoskodni.
