Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1109. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése 1. sz 1894. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1894. évi munkálatairól és költségeiről

1109. szám. 253 Habár ezen czím 1—4. rovatainál, melyekre nézve az 1893. évi XXXI. t.-cz. 6. szakaszának végsorai szerint az átruházási jog megadatott, hiteltúllépés nem is fordult elő, de tekintettel az 1889. évi országos határozmányok II. pontjára, a minister a törvényhozásnak bejelenti, hogy az »Elhelyezés« rovatán a pécsi sátortáborban létesíteni szándékolt ártézi-kút fúrási költségei fejében 67.064 frt 39 kr. oly kiadás számoltatott el, melyről a részletes előirányzatban említés téve nincsen. Ennek indokolásául a minister előadja, hogy a pécsi honvédsátortáborban fegyvergyakorlatok alkalmával összpontosított honvédcsapatok 8.000 főnyi legénységi és 800 darabból álló ló állománynak egészséges vízzel való ellátása, a sátortábortelepen levő ásott kutakból állandó nehézségekkel járván, az évenkint ismétlődő ily bajok gyökeres orvoslására egy artézi-kút létesítése mutatkozott legalkalmasabbnak. A megfelelő előzetes tárgyalások után —• a minister úr előadása szerint — az artézi-kút furatása iránt a szerződés egy okleveles mérnök-vállalkozóval 17.933 frt 30 kr. vállalati előirányzat mellett megköttetett, a mennyiben az előzetes szakértői számítás és vélemény szerint, a közelben létesített Pécs városi ártézi-kút mélységére való figyelemmel, körülbelül 160 méter mélységben feltörő viz várható volt. Minthogy azonban a baranyavármegyei kir. államépitészeti hivatal állandó műszaki felügyelete mellett eszközölt fúrási munkák a feltételezett mélység túlhaladása után sem vezettek eredményre, a m. kir. földművelésügyi minister a honvédelmi minister megkeresése folytán a földtani intézet egy szakértő geológusát a helyszínére kiküldte, ki a munkák eddigi eredményét és az elérni óhajtott eredményre befolyással biró helyi körülményeket tudományos alapon mérlegelve, a fúrási munkák folytatását 242 méter mélységig ajánlotta; minthogy pedig még 482 méter mélységnél sem volt víz nyerhető, — ujabban egy geológus rendeltetett ki, ki a fúrás további folytatását sikerre való kilátással szintén ajánlotta; minthogy azonban még 526 méternél sem volt feltörő víz nyerhető, ennélfogva saját központi kiküldöttjeim és a m. kir. földtani intézet részéről harmadízben kiküldött egy más osztálygeologus — beható további tanulmányozás alapján — azon javaslatot terjesztették elő, hogy a további fúrás eredményre nem nyújt kilátást, mely okból a kútfúrás beszüntetése elrendeltetett. A zárszámadás-vizsgáló bizottságnak a minister ezen előterjesztése ellen észrevétele nincsen. 5. rovat. Ruházat és felszerelés: megszavaztatott . . . 1,062.325 frt — kr., utalványoztál ott . . . 1,214.162 » 5772 » túlkiadás 151.837 frt 5772 kr. Ezen túlkiadásra vonatkozólag a minister előadja, hogy az 1893. évi zárszámadás VIII. füzetének (Részletezés) 8—9. lap 7. tétele alatt 1893. év végével ruházati és felszerelési czikkekért . , 1,324.612 frt 8272 kr. adósság van a honvédelmi tárcza terhére kimutatva, ebből leszámítandó 824.612 » 78 » mely nem tekinthető valódi tehernek, a mennyiben ezen összeg csak a számadási egyenleg szempontjából vétetett fel az adósságok közé, mert a vonatkozó ruházati, felszerelési stb. czikkek az 1894. évi rendes szükségletre, továbbá mozgósítási czélokra már az 1893. év folyamán előre beszállittatván, mint leltári készlet az 1893. év végével a cselekvő vagyonban szerepeltek, a nélkül azonban, hogy az ezekért az illető szállítóknak kijáró összeg akkor még kiegyenlítve lett volna, tehát a megfelelő egyenérték a tiszta vagyon megállapítása czéljából a terhek (adós<•