Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-1109. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése 1. sz 1894. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1894. évi munkálatairól és költségeiről
202 1109. szám. Kevesebb bevételek a B. „átmeneti" kezelésnél I. fejezet. Pénzügyministerium. 2. czím. Állami előlegekből 142.659 frt 37 kr. 3. » A pénzverésből eredő bevételek 15,023.189 » 32 » II. fejezet. Kereskedelemügyi minisztérium. 2. czím. Az államkincstár tulajdonában lévő helyi érdekű vasúti czímletek után befolyó osztalékok 4.250 frt — kr. III. fejezet. Földmivelésiigyi minisztérium. 2. czím. Az állami szölötelep bevétele szőlővessző és egyéb termények eladásából 4.897 frt 38 , kr. Mindezen tulkiadások előirányzat nélküli kiadások és a költségvetési törvénytől mutatkozó egyéb eltérések a tárczanaplók szerint elkülönitett és itt következő jelentésekben részletesen vannak indokolva. Az 1894. évre vonatkozó zárszámadás végeredménye tehát 20,662.041 frt O872 kr. bevételi többletet tüntet fel, melyből a hitelmüveletek útján, illetőleg pénztári készletekből fedezett 5,756.416 frt 84 kr. kiadást levonva, az eredmény 14,905.624 frt 2472 krral kedvezőbb. A költségvetési törvény (1893. évi XXXI. t.-cz.) a felesleget 112 000 frtban állapítván meg, az egész kezelési év eredménye 14,793.624 frt 24 x /2 krral kedvezőbben zárult. A cselekvő hátralék 4,521.000 frttal szaporodott, ellenben a terhelő hátralék 19,538.000 frttal apadt, az állam vagyona pedig egészben véve tisztán 59,105,000 frttal gyarapodott. Ha bár az 1894. évi zárszámadás ezen főbb eredményei teljes megnyugtatásul szolgálhatnak arra nézve, hogy az államháztartás kezelése reális és pénzügyi viszonyaink mind szilárdabbakká válnak, a bizottság mégis kötelességének ismeri azon meggyőződésének adni kifejezést, hogy az óvatosság és fokozott takarékosság elve ma sem hagyható figyelmen kivül, mivel a bekövetkezhető visszaesést a gazdasági viszonyaink szerint alakuló bevételekben, a szükségletek megszorítása nem igen szokta arányosan követni. A bizottság örömmel jelenti, hogy a hitellekötéseknél tapasztalt eltérő eljárás miatt az egyes ministeriumok és az állami számvevőszék között felmerült véleménykülönbség az 1889-ik évben hozott országos határozatok I. pontjának megfelelő elintézést nyert. Hasonlókép elintéztetett a földmivelésügyi miniszteri tárczánál különféle czímek alatt utalványozott segélyek és rendkívüli munkadíjakra vonatkozó kérdés is oly formán, hogy a) rendszeresített állásban alkalmazott tisztviselő a részére költségvetésileg megállapított illetményeken felül jutalomban és segélyben csak azon czím terhére részesülhet, melynek terhére rendes illetményeit élvezi és az ily jutalmak és segélyek mindig a »jutalmak és segélyek« rovatán számolandók el; b) hogy azon nyugalmazott tisztviselők, szolgák és özvegyek, kiknek külön segély van évenként biztosítva, a kedvezményes nyugdíjasok névjegyzékébe mindig felveendők. A selyemtenyésztés számviteli ügyeinek szabályozása tárgyában a tárgyalások még folyamatban vannak, melyek a legközelebbi időben már megnyugtató eredményre fognak vezetni. A zárszámadás vizsgáló bizottság felkivánja hívni a kormány és törvényhozás figyelmét:
