Képviselőházi irományok, 1892. XXXII. kötet • 1032-1070. , CCXXIII-CCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1892-1067. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1895:IV. törvényczikk), az 1895-iki számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

1067. szám. 365 1895. évben a játszó közönség által sok nagy nyeremény éretett el. E túlkiadás azonban a kedvezőbb bevételi eredményekkel ellensúlyoztatik. A többi túlkiadás főleg a beszedési százalékoknál állott elő s az a játékbetétek emelkedésének természetes folyománya. 24. ez ímhez. Az »Állami jószágigazgatóságok és számvevő-oszlályok« dologi kiadásainál előállott 515 frt 82 krnyi túllépés onnét keletkezik, hogy egyrészt az időközben feloszlatott budapesti jószágigazgatóságnak 1895. évi július végéig felmerült kezelési költségei előirányozva nem voltak, másrészt a volt temesvári jószágigazgatóságnak az aradiba történt beolvasztása folytán az átköltözködési és berendezési költségek az előirányzatnál nagyobb mértéket öltöttek. 30. czímhez. A y>Vasmüvek« czímén az »a) Pénzügyministeri vasműosztály, mint a vasgyárak központi vezetösége« rovaton fölmerült 67 frt 26 krnyi túlkiadás onnan ered, hogy a központi vezetőségnél a költségvetésileg fölvett főmérnök helyett magasabb állású tisztviselő alkalmaztatott. Az ekként itt mutatkozó túlkiadás azonban a vasgyárak személyi kiadásainál megtakarittatott. 35. czímhez. Az » Állami nyomda« személyi járandóságainál mutatkozó túllépés nagy része a nagyobb mennyiségű sorsjegyek és czímletek gyártásának ellenőrzése alkalmával felmerült biztosi díjak folytán; a dologi kiadásoknál mutatkozó túllépés pedig főleg az anyakönyvi nyomtatványokhoz szükséges nagyobb mennyiségű papir beszerzése folytán állott elő. Mindkét túlkiadás üzemi természetű és nagyobb bevételekkel ellensúlyozva van. 37. czímhez. A »Budapesü állami Mdak«-nal előállott túllépést az a körülmény okozta, hogy a Margil-hid feljáróinak építése folytán szenvedett károk megtérítése végett a kincstár ellen még 1878-ban per indíttatván, ezen perben a kincstár a m. kir. Curiának 2696/95. szám alatt hozott ítéletével 10.000 frt kártérítési tőke s ennek 1878. évi május 22 tői járó 6°/o-os kamatainak megfizetésében marasztaltatott el s igy ennek fejében 20.221 frt 66 kr. utalványoztatott ki az állami hidak jövedelmének terhére. Átmeneti kiadások: VI. fejezet. 1. czímhez. »A rendelkezés alá jutott állami tisztviselők iUetményei«-né\ ujabban 1.473 frt 32 krral több vétetett igénybe^ mert a feloszlatott budapesti és temesvári jószágigazgatóságoknál alkalmazásban állott s rendelkezési állapotba helyezett tisztviselők a részükre engedélyezett kedvezményi éven belül rendszeresített állomásokon elhelyezhetők nem voltak. 2. czímhez. Az >Állami javaknál a bérhátralékok leszámolásának keresztülvezetésére, a telepitvényes ügyek lébonyolitására és az állami javak eladásának előkészítésére szükséges tervek és helyszíni szemlék költségei«-nél mutatkozó [hiteltúllépés a telepesekkel megejtett leszámolások czéljából kiküldött pénzügyi tisztviselők úti költségeiből és napidíjaiból, valamint a leszámolással kapcsolatos birtokrendezések következtében szükségessé vált mérnöki munkálatok és kezelési teendők ellátására felfogadott díjnokok költségeiből ered. 5. czímhez. »Az állami javak eladásának előmozdítása czéljából felvett záloglevél-kölcsönök töke- és kamattörlesztései, czímnél mutatkozó túllépés abban leli indokolását, hogy az eladott s jelzáloggal terhelt egyes birtokok vételárai a vevő felek által kiegyenlittettek, minek folytán az általuk megvett birtokok tehermentes átvételére szereztek jogot, a tehermentesítések keresztülvihetése czéljából pedig rendkívüli tőketörlesztéseket kellett teljesíteni, a mi a rendelkezésre állott hitel túllépésére vezetett.