Képviselőházi irományok, 1892. XXXII. kötet • 1032-1070. , CCXXIII-CCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1892-1064. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a temesvár-módosi helyi érdekű vasut engedélyezéséről

1064. szám. 257 A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenék­eséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt 'legalább 0-8 m. széles padka hagyandó, — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín 0'8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest'biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0*5—lo méter nyilt magasság maradjon, a Béga-hidnál azonban a Béga-csatorna raktározott árvíz­színe és a szerkezet közötti magasság 5­6 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően bizto­sitandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályo­zandók és a szükséghez mért partvédmüvekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak hidfői, szárnyai és esetleges pillérei kőből vagy téglából, hordszerkezetei pedig bezárólag 2*o méter nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyílásoknál vasból állitandók elő. A Béga-hid hidfői két vágány számára oly módon állitandók elő, hogy azokon a helyi érdekű vasút vashordszerkezetén kivül még egy egyvágányú elsőrangú vasúti hídszer­kezet is a hidfök módosítása nélkül elhelyezhető legyen. A nyilt műtárgyak hordszerkezetei 6.000 kg. keréknyomás és a szabályszerű terhelési séma, illetve igénybevételek alapul vételével számitandók és szerkesztendők. A párhuzamos utak és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hídfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak-, hidalások- és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy köalapból és kavicsból vagy csak kavicsból állitandók elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 m. vastag kőalappal és ugyanolyan vastag kavicsolással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartá­sára, a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonal­őrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXXII. KÖTET. . 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom