Képviselőházi irományok, 1892. XXXII. kötet • 1032-1070. , CCXXIII-CCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1892-1051. A pénzügyi bizottság jelentése „a phylloxera által elpusztitott szőlők felujításának előmozditása tárgyában” beadott törvényjavaslatról

166 1051. szám. A mennyiben a jelen törvény alapján adott kölcsönök kamatja, törlesztési járadéka és kezelési díja a 9., illetőleg a 11. §-ban megállapított esedékességi napra, illetőleg határidőre teljesen nem folyna be, az első sorban a tartalékalap kamatjaiból, és a mennyiben ezek elégtelenek lennének, a tartalékalap tőkéjéből fedezendő, s a pénzügyminister a hiányzó összegeket a hitelező pénzintézetnek ki fogja szolgáltatni. Ha a kölcsön a 11. §. rendelkezései értelmében egyszerre esedékessé vált, a pénzintézetnek jogában van a pénzbeszerzés czéljából ennek a kölcsönnek erejéig kibocsátott kötvények (16. §.) értékesitéséuél esetleg szenvedett árfolyamveszteséget is a tartalékalapból követelni s a pénzügyminister köteles ez árfolyamveszteséget is a pénzintézetnek a tartalékalapból kiszolgáltatni. Az államkincstár köteles a tartalékalapot a még vissza nem fizetett kölcsönök egy évi kamatja és törlesztési járadékának magasságában fentartani, esetleg minden esedékességi határidő előtt kiegésziteni. A tartalékalap más czélra, mint kizárólag az esedékes kamatok és törlesztési járadékok, és kezelési díjak fedezésére felhasználható nem lévén, más czélra sem közigazgatási, sem birói utón nem foglalható le. A tartalékalap addig, a mig a jelen törvény alapján engedélyezett kölcsönök teljesen és hiánytalanul vissza nem fizettettek, illetőleg a kölcsönösszeg beszerzésére kibocsátható összes kötvények be nem váltattak, nem oszlatható fel. Mihelyt a kölcsönvevő kölcsönét valamennyi járulékával együtt teljesen törlesztette, a tartalékalapból az az összeg, a melyet érte a kölcsön felvételekor a pénzintézet befizetett, a gyümölcsöző elhelyezésből eredő kamataival együtt, neki kiadandó. Ebből a kijárandóságból azonban levonandó az az összeg, a melylyel a kölcsönvevő a tartalékalapnak esetleg tartozik, úgyszintén az az összeg, a mely az államkincstár által a tartalékalapnak előlegezett és a kölcsön törlesztése napjáig meg nem térült kiegészítésekből a kölcsönre, ennek az összes törlesztetlen kölcsönökhöz mért aránya szerint esik. A tartalékalapnak, annak feloszlatásakor, esetleg mutatkozó vagyona, a mennyiben az érdekeltek ahhoz való igényeiket az alap feloszlatásától számított öt év alatt nem érvényesitenék, az államkincstárt illeti. 16. §. A jelen törvény értelmében kölcsönöket adni szerződésileg kötelezett pénzintézet a szükséges pénz beszerzése czéljából kölcsönkövetelései erejéig oly kötvényeket bocsáthat ki, a melyek s az azokhoz kiadandó kamatszelvények a tőkekamat- és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó és szelvény-bélyegilleték alól, úgy minden más bélyegkötelezettség, illeték és adó alól felmentetnek és azok részére a teljes bélyeg-, illeték- és adómentesség a jövőre nézve is biztosíttatik. Ezek a kötvények óvadékképeseknek és arra alkalmasaknak nyilváníttatnak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885: VI. t.-cz. 13. §-a) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztethessenek és végre, hogy szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttathassanak akkor, a midőn a biztosítékok az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben teendők le. A pénzintézet fentebb említett kölcsönkövetelései a jelen §. értelmében kibocsátandó kötvények összességének biztositékául szolgálnak, azokra végrehajtás nem intézhető, s azokra vonatkozólag, a csőd folytán való értékesítés esetét kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalán nem szerezhetnek.